
KITEKINTŐ – A Yahoo! felhasználói adatainak eltulajdonítására irányuló nagyszabású kalózkodás az olyan országok, mint Oroszország vagy Kína által viselt „kiberhidegháború” egyik újabb példája lehet, ám soha semmit sem fognak tudni bizonyítani – vélték az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők.
2016. szeptember 27., 14:202016. szeptember 27., 14:20
Valójában lehetetlen bizonyossággal azonosítani a korábban példa nélkül álló 500 millió felhasználó adatainak ellopása mögött állókat: egyes szakértők Moszkva kezét gyanítják a dologban, másik inkább arra hajlanak, hogy szervezett bűnözésben kell keresni az elkövetőket.
Egy állam áll mögötte?
„A kibertámadásokat nagyon nehéz bárkinek is tulajdonítani, és eddig egyetlen állam sem vállalta magára ezek elkövetését. A Yahoo! esetében azonban a támadás mérete arra enged következtetni, hogy ehhez sok pénzre, műszaki eszközre és egyeztetésre volt szükség, tehát mindenképpen egy állam követhette el\" – vélte Julien Nocetti, a Francia Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (IFRI) kutatója, aki szerint miután Szíria miatt feszült a viszony Oroszország és az Egyesült Államok között, fel lehet állítani azt az elméletet, hogy „Moszkva így próbálta tesztelni az amerikai kibervédelmi képességeket\".
„Nem hiszem, hogy a Yahoo! egy kormánynak tulajdonította volna a támadást anélkül, hogy konkrét információk álltak volna a rendelkezésére\" – vélte Shanhank Joshi, a londoni székhelyű védelmi és biztonsági agytröszt, a RUSI kutatója. Julien Nocetti szerint „ezek az információtechnológiai támadások a hidegháborúra emlékeztetnek, amikor a bombázógépek elröpültek az országok felett, azzal fenyegetőzve, hogy ledobják a bombáikat\". „Ez azt jelzi, hogy meg tudunk fenyegetni egy másik államot. Az oroszok és az kínaiak az erőviszonyok, a katonai látásmód szempontjából közelítik meg a nemzetközi kapcsolatokat. Ez egyfajta mód a számukra, hogy erőt mutassanak\"- mondta.
A Yahoo! pedig elsőrangú célpont. „Ezek az adatok hihetetlenül értékesek, amilyenekre bármelyik titkosszolgálat szemet vethet. Egyes célpontok, mint a Yahoo! annyira nagyok, hogy egy ekkora kalózakció még konkrét célpont nélkül is értékkel bír\" – magyarázta Shanshank Joshi. „A Yahoo! kissé ugyan hanyatlóban van, de jelképes vállalat, a web úttörőinek egyike\" – így Julien Nocetti.
Két éve lett jelenség
Két éve hajtanak végre ismételt támadásokat a nagy internetes cégek ellen. Kína, Oroszország vagy Észak-Korea neve többször is felmerült a Sony, a TV5 Monde francia televíziós csatorna, az amerikai Demokrata Párt és a nemzetközi doppingellenes hivatal elleni kibertámadások kapcsán, de valamennyi ország igyekszik fejleszteni erre irányuló kapacitását, az Egyesült Államok csakúgy, mint mások ؘ emlékeztettek a szakértők. Mint ismeretes, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter, demokrata párti elnökjelölt azzal vádolta meg tavaly Kínát, hogy nagyszabású adatlopást követett el amerikaiak sérelmére, a Mandiant amerikai cég pedig 2013-ban azt vetette Peking szemére, hogy hatalmas adatmennyiséget tulajdonított el 141 vállalattól.
Szöul azzal gyanúsítja Észak-Koreát, hogy hatezer hackert alkalmaz – középiskolás koruk óta – hogy támadja a dél-koreai szervezeteket, a bankoktól az atomreaktorig, és szerinte Phenjan áll a Sony cég ellen legutóbb elkövetett hackertámadás mögött is.
Van, aki nem ért egyet
Más szakértők viszont nem gondolják, hogy egy kormány követett volna el támadást a Yahoo! ellen. „Bárki feltörhet egy olyan adatbázist, mint a Yahoo!-é, mert hagyományos kereskedelmi szervert használ\" – figyelmeztetett Oleg Demidov, a moszkvai PIR Központ agytröszt tanácsadója. „Semmilyen különleges képességre nincsen szükség. Ami ebben az esetben valószínűnek tűnik, az, hogy az adatbázist apránként törték fel, s ehhez idő kellett, akár évek” – vélte a tanácsadó.
„Gyakran tulajdonítják ezeket az eseteket a szokásos gyanúsítottaknak, Oroszországnak és Kínának. Ez lehet akár egy (DNS gyorsítótár-) mérgezés is” – vélte Francois-Bernard Huyghe, a Nemzetközi Kapcsolatok és Stratégiai Kutatások Intézete (IRIS) kutatási igazgatója. „Adatlopás történhetett, ez már 2012-ben előfordult a Yahoo!-nál, akkor a kalózok eladták az adatokat”.
Ugyanígy vélekedik Michael Bittan, a Deloitte cég munkatársa, aki szerint valószínűleg bűnözők keze volt a dologban. A kutató nem lát olyan érdeket, amely miatt egy kormány egy effajta adatbankra rátenné a kezét, inkább a szervezett bűnözés lehetett a tettes.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
szóljon hozzá!