Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Támogatásukról biztosították Izraelt a Hamász elleni gázai háborúban, és a nemzetközi jog betartására szólítottak fel az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Kanada vezetői hétfői közös nyilatkozatukban.
2023. október 23., 12:042023. október 23., 12:04
Joe Biden elnök, Rishi Sunak miniszterelnök, Olaf Schulz kancellár, Emmanuel Macron elnök, George Maloney miniszterelnök és Justin Trudeau miniszterelnök megerősítették, hogy támogatják Izrael önvédelemhez való jogát, de felszólították Izraelt, hogy tegye ezt a nemzetközi jog betartása mellett, beleértve a harcokban részt nem vevő civilek védelmét is.
A nyugati országok vezetői üdvözölték, hogy a hétvégén szabadon engedtek két amerikai állampolgárt a Hamász fogságából, és
A közlemény üdvözli a humanitárius segélyek bejutását a Gázai övezetbe, és hangsúlyozza elkötelezettségüket az élelmiszer-, víz- és orvosi felszerelés-szállítmányok és minden egyéb, a gázai lakosok számára nélkülözhetetlen felszerelés odaszállítására.
Kiemelték elkötelezettségüket a közel-keleti szövetségeseikkel folytatott diplomáciai kapcsolatok folytatása mellett, hogy ezzel megakadályozzák a háború egész térségre történő kiterjedését, és elősegítsék a fenntartható béke felé vezető politikai megoldást.
az a legfontosabb most, hogy felhívjuk a figyelmet a humanitárius segélyek eljuttatásának fontosságára a Gázai övezetbe.
Josep Borrell a tagállamok külügyminisztereinek tanácsülését megelőzően hangsúlyozta: fel kell lépni a túszok szabadon bocsátásáért, mindent meg kell tenni a kialakult helyzet elmérgesedésének elkerüléséért. Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit, de mindenekelőtt lehetővé kell tenni a humanitárius segítség bejutását a Gázai övezetbe.
Elmonda,
„Egyértelmű, hogy ez nem elég” – hívta fel a figyelmet.
Kijelentette: a segítségnyújtás és az alapvető szolgáltatások biztosítása elengedhetetlen, hiszen víz és elektromosáram hiányában a kórházak épphogy csak működni tudnak. Ezért is fontos ezen alapvető szükségletek szavatolása a lakosság számára - mondta.
„Fontos, hogy az agresszió során ugyanolyan mélységes aggodalmat tanúsítsunk minden egyes civil áldozat miatt” – fogalmazott Borrell, majd hozzátette: a palesztinok szintén áldozatai a Hamász iszlamista terrorszervezet tevékenységének.
A főképviselő kérdésre válaszolva azt mondta: „nem szabad megfeledkezni Ukrajnáról sem”.
Annalena Baerbock német külügyminiszter érkezésekor azt mondta, legfontosabb a béke és a biztonság szavatolása úgy az izraeliek, mint a palesztinok számára. Németország és az Európai Unió szolidaritását fejezi ki Izraellel és megtesz mindent az emberi szenvedések enyhítéséért a gázai területeken – mondta.
Ezért is létfontosságú a terrorizmus elleni küzdelem és a kétmillió gázai szenvedésének enyhítése – emelte ki.
„Csak akkor lehet eredményt elérni, ha már a mai napon tettekre váltjuk az elhatározásokat a gázai biztonság és a régió szabadsága érdekében a nemzetközi szereplőkkel közösen” – fogalmazott a német külügyminiszter.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter érkezésekor az eszkaláció elkerülésének fontosságára hívta fel a figyelmet és a fegyverhasználat leállítására szólít fel.
„A Hamásznak nem engedhető meg, hogy azt tegyen, amit akar” – fogalmazott. Szavai szerint enyhíteni kell a feszültségen, véget kell vetni a Hamász és a Hezbollah fegyveres csoportok rakétatámadásainak.
Kijelentette:
Fennáll a veszélye annak, hogy a konfliktus Izraelen és Gázán túl is terjed - hívta fel a figyelmet Tajani, majd hozzátette: erőfeszítések folynak annak biztosítására, hogy ez ne váljon valósággá.
„Mindannyian, az Egyesült Államok és az EU a diplomáciai úton ezen dolgozik, és Olaszország is vezető szerepet vállalt ebben. A cél az, hogy elkerüljük a Közel-Kelet lángra lobbanását” – tette hozzá az olasz külügyminiszter.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
szóljon hozzá!