
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A magyar választók 73 százaléka egyetért azzal, hogy csak a magyar rendszámú autókba lehessen kedvezményes áron üzemanyagot vásárolni – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából, amelynek összefoglalóját pénteken juttatták el az MTI-hez.
2022. június 17., 11:232022. június 17., 11:23
Emlékeztettek: Magyarországon a magyar rendszámú autókba kedvezményes, 480 forintos áron vásárolható benzin, szemben a külföldi, literenkénti 800-1000 forintos üzemanyagárral. Hozzátették:
A Nézőpont Intézet felmérte a rendkívüli válságkezelő intézkedések társadalmi megítélését, azt, hogy mit gondolnak a választók a kettős benzinárról. Közölték: a kutatásból kiderül, hogy a magyar választók csaknem háromnegyede – 73 százaléka – támogatja, hogy csak a magyar rendszámú autókba lehessen kedvezményes árú üzemanyagot vásárolni, és mindössze egyötödük – 21 százalékuk – nem ért egyet vele.

Csak magyar rendszámú autók tankolhatnak kedvezményes áron Magyarországon, ezzel a kormány vissza kívánja szorítani a benzinturizmust – jelentették be csütörtökön a budapesti kormányinfón.
A kormánypárti szavazóknál döntő többségben vannak az intézkedés támogatói (87 százalék) az azt inkább elutasítókkal szemben (10 százalék). A baloldali szavazóknál szintén többségben (53 százalék) vannak a kormányzati intézkedéssel egyetértők, 39 százalékuk nem ért vele egyet – írták.
míg a budapestiek 70 százaléka támogatja és 24 százaléka ellenzi, a Budapesten kívül élők 73 százaléka ért egyet és 21 százaléka nem ért egyet az intézkedéssel. „A magyar rendszámú autókra vonatkozó kedvezményes benzinár támogatottsága minden társadalmi csoportban erős, ami a kormány számára erős felhatalmazást jelent a Brüsszellel folytatott vitában” – összegezte a kutatás eredményét az intézet.

Az élelmiszer- és a benzinárstopot október 1-jéig, a hitelmoratóriumot és a kamatstopot december 31-ig meghosszabbítja a kormány – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása június 7. és 9. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. Ezer résztvevős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék – olvasható a közleményben.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!