
Peter Handke írót meglepte az irodalmi Nobel-díj
Fotó: Facebook
Heves reakciókat váltott ki a koszovóiak körében, hogy a 2019. évi irodalmi Nobel-díjat Peter Handke osztrák írónak ítélte oda a Svéd Akadémia, Pristina szerint ugyanis Handke a múltban gyűlöletkeltő kijelentéseket tett.
2019. október 10., 22:502019. október 10., 22:50
2019. október 10., 22:552019. október 10., 22:55
Vlora Citaku, Koszovó washingtoni nagykövete a Twitteren reagált arra, hogy Peter Handke kapta az idei Nobel-díjat. „Egy ragyogó írókkal teli világban a Nobel-bizottság egy etnikai gyűlöletet és erőszakot hirdető embert tüntet ki. Valami nagyon rossz irányba ment el” – fogalmazott a koszovói politikus. Gent Cakaj, Albánia koszovói születésű külügyminisztere pedig kijelentette: megdöbbentette, hogy egy népirtástagadó nyerte el az irodalmi Nobel-díjat.
Szerbia viszont örömmel fogadta Peter Handke elismerését. Az osztrák író 2015 óta Belgrád díszpolgára. A szerbek tiszteletét azzal vívta ki, hogy 1999-ben ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy ezzel vessen véget Slobodan Milosevic elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. Handke 2006-ban beszédet is mondott Milosevic temetésén. Peter Handke a szerb közszolgálati televíziónak adott egyik interjújában úgy fogalmazott: „azok, akik lebombáztak és meggyilkoltak több ezer embert, nem tartoznak Európához és a Föld nevű bolygóhoz”.
Peter Handke azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenciai mészárlást, amikor az 1992-1995-ös boszniai háborúban a boszniai szerbek több mint nyolcezer férfit és fiút gyilkoltak meg, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, és indokot szolgáltathassanak a nemzetközi közösség közbelépésére.
„Megannyi vita után meglepődtem. Egy ilyen döntés nagyon bátor a Svéd Akadémia részéről” – idézte az MTI az írót, aki a Párizs közelében fekvő Chaville településen található otthona kertjében nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Peter Handke korábban az irodalmi Nobel-díj eltörlését sürgette, mert szerinte az egy olyan „álkanonizálás, amely semmit nem ad az olvasónak”.
A 76 éves osztrák írót saját szavai szerint ugyanakkor megérintette csütörtökön, amikor a Svéd Akadémia bejelentette, hogy a német nyelvterület egyik legismertebb és legellentmondásosabbnak tartott szerzőjeként nagyhatású munkásságáért ismerték el, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát. „A húsz évvel ezelőtti problémáim matt soha nem gondoltam volna, hogy engem választanak” – hangsúlyozta.
A húsz évvel ezelőtti vitát illetően Handke visszautasította, hogy korábban „politikai állásfoglalást” fogalmazott meg. „A természetem egy íróé, nem pedig egy újságíróé” – mondta. Az irodalmi Nobel-díj bírálatát illetően pedig jelezte, hogy „olvasóként, nem pedig szerzőként” beszélt. „Ma már nem így gondolom” – tette hozzá, jelezve, „természetesen” elmegy Stockholmba a díjátadásra.
Jézus útja mutat irányt a világért harcoló hatalmak között, amelyek el is pusztítják azt – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelési misén csütörtökön, amelyen a papi szolgálat mai kihívásairól beszélt egyháza tagjainak.
A Moldovai Köztársaság kilép a Független Államok Közösségéből (FÁK), miután az ország parlamentje megszavazta a szervezet alapító egyezménye és alapokmányának felmondását.
Előkerült a cotofenești-i aranysisak és a három arany karkötő is – erősítették meg hivatalos források az RTV Drenthe-nek.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) jövő hétfőtől ellenőrizheti a beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatait.
A floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen felbocsátották az amerikai Hold-program, az Artemis II küldetésének tagjait az Orion űrkabin fedélzetén szerdán.
Az ukrán hadsereg szerdán este cáfolta Oroszország állítását, miszerint csapatai teljes mértékben átvették az irányítást Kelet-Ukrajnában található Luhanszk megyében.
Az iráni háború „hamarosan véget ér”, a műveletek még két-három hétig tartanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint szerdán este egy, a nemzethez intézett televíziós beszédben.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
szóljon hozzá!