Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök beszédet mond az ünnepségen. Mellette Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh és Zuzana Caputova szlovák (j-b) államfő
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Köszönetet mondott Frank-Walter Steinmeier német államfő a közép-európai népeknek a hazája újraegyesítéséhez nyújtott segítségért szombaton Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára rendezett ünnepségen.
2019. november 09., 15:242019. november 09., 15:24
2019. november 09., 15:282019. november 09., 15:28
A lengyelek, a magyarok, a csehek és a szlovákok bátorsága és szabadságszeretete nélkül nem valósulhatott volna meg a német egység és nem történhettek volna meg a térségbeli békés forradalmak – hangsúlyozta a szövetségi elnök a visegrádi négyek országcsoport tiszteletére emelt szobornál, amelynél Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Zuzana Caputová szlovák államfővel együtt virágokat helyezett el.
Az ünnepségsorozat következő rendezvényén, a belvárosi Bernauer utcai központi emlékhelynél felállított szobortól alig száz méterre álló Megbékélés kápolnájában Angela Merkel kancellár mondott köszöntőt, kiemelve:
A kancellár kiemelte, hogy november 9. nemcsak a berlini fal ledöntésének, hanem a náci Németországban 1938-ban zsidók ellen elkövetett pogromok kezdetének évfordulója is. Ezért ez a nap arra is inti a németeket, hogy mindig következetesen fel kell lépni a gyűlölettel, a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben.
Angela Merkel hangsúlyozta, hogy
Ezekért az értékekért, a demokráciáért, a jogállamiságért és az emberi méltóság iránti tiszteletért nap mint nap meg kell küzdeni, és ez az ügy a jelenkorban, a mélyreható technológiai és globális változások idején aktuálisabb, mint bármikor az utóbbi harminc évben.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Axel Kalusmeier történész, az egykori fal egyik leghosszabb megmaradt szakaszán kialakított emlékhelyet működtető alapítvány (Stiftung Berliner Mauer) vezetője, aki hangsúlyozta: az 1989-es békés forradalom hagyatéka a jelenkornak mindenekelőtt az, hogy mindenkinek felelősséget kell vállalnia a közösségért, gyakorolni kell a toleranciát, tisztelni és védeni kell a demokráciát és az emberi jogokat, és „meg kell tölteni élettel az egyesült Európa álmát”. Ez az üzenet minden eddiginél fontosabb most, „a populizmus és a szégyenletes antiszemitizmus erősödésének” idején – mondta.
A központi állami ünnepségen a visegrádi négyek államfői, Frank-Walter Steinmeier és Angela Merkel mellett részt vett a német törvényhozás mindkét kamarájának vezetője, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök és Dietmar Woidke brandenburgi kormányfő, a tartományi kormányokat összefogó Bundesrat soros elnöke, valamint Michael Müller, a tartományi rangú Berlin kormányzó polgármestere és több száz meghívott vendég, akik között magyar, lengyel, cseh és szlovák fiatalok is voltak.
A legnagyobb szabású rendezvényt szombat este tartják a Brandenburgi kapunál. Az ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő, a beszéd után a berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) zenekara, a Staatskapelle Berlin tart hangversenyt Daniel Barenboim vezényletével. Az együttes Ludwig van Beethoven 5. – Sors – szimfóniáját adja elő egy nagyjából 120 perces műsor keretében, amelyben a Németország megosztottságának és újraegyesítésének témája köré szervezve különböző zenés és táncos betétek kapnak helyet.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát.
A fal felhúzására a kivándorlási hullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.
A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!