2011. október 28., 14:172011. október 28., 14:17
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár már egy héttel ezelőtt közölte ezt a szándékot, hozzátéve, hogy a nagykövetek erről előzetes döntést is hoztak. A hivatalos, megerősítő döntéssel azonban mostanáig vártak, hogy időt adjanak Rasmussennek a voltaképpeni „megbízóval”, vagyis az ENSZ-szel, valamint a „kedvezményezettel”, az új líbiai vezetéssel való konzultációra.
Az atlanti szövetség március vége óta látta el az ENSZ Biztonsági Tanácsától kapott felhatalmazás alapján a líbiai küldetést, amelynek hármas célja volt. Egyfelől a polgárháború sújtotta Líbia légterében érvényesíteni kellett a repülési tilalmat, hogy legalább a levegőből ne lehessen támadni a lakosságot, másfelől be kellett tartatni a tenger felől a fegyverszállítási tilalmat, harmadrészt pedig meg kellett védeni – akár erő alkalmazásával is, de NATO-katonák szárazföldi bevetése nélkül – a harcok által fenyegetett civileket. E harmadik célfeladat alapján hajtottak végre a NATO-országok és szövetségeseik légi csapásokat a Kadhafi-erők katonai objektumai, illetve harci egységei ellen.
Az észak-atlanti szervezet által irányított műveletekben tevékenyen 12 tagország, valamint 4 NATO-n kívüli állam vett részt.
A líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács azt szerette volna, ha a NATO vezette oltalmazó műveletet - illetve azon belül legalábbis a légi és tengeri járőrözést - még egy hónapig tovább folytatják. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban csütörtökön hatályon kívül helyezte a NATO-nak hét hónapja adott felhatalmazását arra, hogy katonai műveleteket hajtson végre Líbiában. Ennek nyomán egyértelmű volt, hogy az Észak-atlanti Tanácsként pénteken összeülő tagállami NATO-nagykövetek a műveletek befejezéséről hoznak döntést.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.