Joe Biden amerikai és Andrzej Duda lengyel elnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a varsói csúcson
Fotó: Lengyel elnöki hivatal
Szent és sérthetetlen a NATO alapszerződésének 5. cikke – hangsúlyozta Joe Biden amerikai elnök szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozóján.
2023. február 22., 18:152023. február 22., 18:15
2023. február 22., 18:302023. február 22., 18:30
Biden felidézte: a B9 egy évvel a Krím félsziget orosz megszállása után, 2015-ben alakult meg. „Most az orosz agresszió újabb évfordulójához közeledünk” – utalt az elnök az Ukrajna ellen tavaly február 24-én megindított orosz támadásra, majd aláhúzta: a NATO egyre szolidárisabb és egységesebb. „Az itt összegyűlt országok idén erősebbé tették a szövetséget, és ez meg is látszik” – fordult Biden a varsói B9 csúcstalálkozón részt vevő államok képviselőihez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök további háborúzásra készül, ezért meg kell erősíteni Ukrajna támogatását – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a csúcstalálkozón. „Egy évvel Oroszország Ukrajna elleni támadásának megindítása után látjuk, hogy Putyin nem békére, hanem további háborúzásra készül” – fogalmazott Stoltenberg. Ezért szerinte meg kell erősíteni a Kijevnek nyújtott támogatást, megadni Ukrajnának mindazt, ami szükséges a megmaradásához.
Leszögezte: nem lehet tudni, mikor ér véget a háború. „De ha majd véget ér, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a történelem nem fog megismétlődni” – idézte az MTI Stoltenberget. A katonai szövetség vezetője megengedhetetlennek nevezte, hogy Oroszország „kiragadja magának az európai biztonság újabb és újabb szeleteit”.
Klaus Iohannis államfő a fórumon kijelentette, hogy a NATO keleti szárnyának vezetői kötelesek határozottságot tanúsítani a béke védelmében, és hangsúlyozta, fenn kell maradnia a megnövekedett amerikai katonai jelenlétnek a térségben. Rámutatott, hogy ez a háború csak szenvedést és kétségbeesést hozott, gyilkosságokat, ukránok millióinak elvándorlását, példátlan pusztítást és bizonytalanságot. „Továbbra is elszántan kell teljesítenünk az Ukrajna támogatására tett kötelezettségvállalásainkat, mindaddig, amíg ez szükséges a háború megnyeréséhez. Románia továbbra is ezt fogja tenni. Nem vagyunk egyedül ezzel a célkitűzéssel. Erőfeszítéseink célja és hatóköre transzatlanti jelentőségű” – mondta az államfő a Bukaresti Kilencek (B9) rendkívüli ülésének varsói megnyitóján.
A magyar államfő a varsói csúcsértekezleten kiemelte: régiónk közelmúltbeli történelme arra hívja fel a figyelmet, hogy figyelmünket a béke megteremtésére és megőrzésére kell összpontosítani. Hozzátette: a béke megteremtése után pedig hozzá kell járulni egy demokratikus és virágzó Ukrajna újjáépítéséhez.
Az ukrajnai orosz invázió óta a balti és a fekete-tengeri térségben megnőtt a GPS-zavarás és hamisítás. Oroszországot és Fehéroroszországot gyanúsítják.
Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
szóljon hozzá!