Dmitro Kuleba – Archív felvétel
Fotó: Karpathir.com
Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője Magyarország vétója ellenére találkozott kedden Bukarestben a NATO tagállamok külügyminisztereivel – számolt be az EFE hírügynökség az ukrán külügyi szóvivőre hivatkozva. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy reagált: Budapest évekkel ezelőtt világossá tette, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járul hozzá ezen testület összehívásához.
2022. november 29., 20:482022. november 29., 20:48
2022. november 29., 22:572022. november 29., 22:57
Oleg Nikolenko emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2017 óta ellenzi a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívását. Közlése szerint a magyar vétót kikerülve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár külön találkozót szervezett Bukarestben a NATO-tagállamok külügyminiszterei és Dmitro Kuleba számára.
– írja az Agerpres. A bukaresti tanácskozás egyik informális találkozójára meghívott ukrán külügyminiszter azt mondta: korábban három dolgot kért a NATO-tól: „fegyvereket, fegyvereket és fegyvereket”, most pedig azzal a kéréssel érkezett, hogy „gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban”. Dmitro Kuleba a Patriot rakétaelhárító rendszerek iránti ukrán igényt külön is kiemelte.
Az ukrán külügyminiszter posztja a NATO-főtitkárral folytatott bukaresti egyeztetésről
Fotó: Dmitro Kuleba/Facebook
Újságírói kérdésre, amely azt firtatta, miért nem küld a NATO Patriot rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának, Jens Stoltenberg kitérő választ adott. A NATO-főtitkár szerint erről vita van a szövetségben, ugyanakkor azt hangsúlyozta: nem elég, ha a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, arról is meg kell győződnie, hogy ezeket a rendszereket használni is tudják, vagyis karbantartásukról, cserealkatrészekről és lőszerről, rakétáról is gondoskodni kell. Egyébként a NATO-tagállamok külügyminiszterei kedd este kibocsátott nyilatkozatukban üdvözölték az ukrán diplomácia vezetőjének a jelenlétét a tanácskozás első napján, és arról biztosították, hogy nem ismerik el az Oroszország által elcsatolt területeket, és továbbra is támogatják Ukrajnát.
A Fekete-tenger stratégiai jelentőségű térség az Egyesült Államok számára és nem hagyja magát eltántorítani attól az eltökélt szándékától, hogy erősítse jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében – hangoztatta az amerikai külügyminiszt.
Szijjártó Péter közösségi oldalán reagált az ukrán külügyminiszternek a bukaresti NATO-tanácskozáson való jelenlétére, valamint azokra a sajtóban megjelent állításokra, miszerint Magyarország akadályozta meg a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívását. A magyar külgazdasági és külügyminiszter közölte, Budapest álláspontjában „nincsen semmi új és semmi meglepő”: Magyarország évekkel ezelőtt világossá tette, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járul hozzá ezen testület összehívásához. „A háború kitörése óta ezt a kérdést mi nem vettük elő, most sincs szándékunk erre. Reméljük, minél előbb béke lesz, és akkor majd ezt a kérdést is újra meg lehet vitatni” – olvasható Szijjártó Péter keddi, Bukarestből posztolt Facebook-bejegyzésében.
„Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit”, és ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt – jelentette ki 2017 decemberében Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!