
Dmitro Kuleba – Archív felvétel
Fotó: Karpathir.com
Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője Magyarország vétója ellenére találkozott kedden Bukarestben a NATO tagállamok külügyminisztereivel – számolt be az EFE hírügynökség az ukrán külügyi szóvivőre hivatkozva. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter úgy reagált: Budapest évekkel ezelőtt világossá tette, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járul hozzá ezen testület összehívásához.
2022. november 29., 20:482022. november 29., 20:48
2022. november 29., 22:572022. november 29., 22:57
Oleg Nikolenko emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2017 óta ellenzi a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívását. Közlése szerint a magyar vétót kikerülve Jens Stoltenberg NATO-főtitkár külön találkozót szervezett Bukarestben a NATO-tagállamok külügyminiszterei és Dmitro Kuleba számára.
– írja az Agerpres. A bukaresti tanácskozás egyik informális találkozójára meghívott ukrán külügyminiszter azt mondta: korábban három dolgot kért a NATO-tól: „fegyvereket, fegyvereket és fegyvereket”, most pedig azzal a kéréssel érkezett, hogy „gyorsabban, gyorsabban, gyorsabban”. Dmitro Kuleba a Patriot rakétaelhárító rendszerek iránti ukrán igényt külön is kiemelte.
Az ukrán külügyminiszter posztja a NATO-főtitkárral folytatott bukaresti egyeztetésről
Fotó: Dmitro Kuleba/Facebook
Újságírói kérdésre, amely azt firtatta, miért nem küld a NATO Patriot rakétaelhárító rendszereket Ukrajnának, Jens Stoltenberg kitérő választ adott. A NATO-főtitkár szerint erről vita van a szövetségben, ugyanakkor azt hangsúlyozta: nem elég, ha a NATO fegyvereket küld Ukrajnának, arról is meg kell győződnie, hogy ezeket a rendszereket használni is tudják, vagyis karbantartásukról, cserealkatrészekről és lőszerről, rakétáról is gondoskodni kell. Egyébként a NATO-tagállamok külügyminiszterei kedd este kibocsátott nyilatkozatukban üdvözölték az ukrán diplomácia vezetőjének a jelenlétét a tanácskozás első napján, és arról biztosították, hogy nem ismerik el az Oroszország által elcsatolt területeket, és továbbra is támogatják Ukrajnát.

A Fekete-tenger stratégiai jelentőségű térség az Egyesült Államok számára és nem hagyja magát eltántorítani attól az eltökélt szándékától, hogy erősítse jelenlétét a Fekete- és a Balti-tenger térségében – hangoztatta az amerikai külügyminiszt.
Szijjártó Péter közösségi oldalán reagált az ukrán külügyminiszternek a bukaresti NATO-tanácskozáson való jelenlétére, valamint azokra a sajtóban megjelent állításokra, miszerint Magyarország akadályozta meg a NATO Ukrajna Bizottság hivatalos ülésének összehívását. A magyar külgazdasági és külügyminiszter közölte, Budapest álláspontjában „nincsen semmi új és semmi meglepő”: Magyarország évekkel ezelőtt világossá tette, hogy mindaddig, amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járul hozzá ezen testület összehívásához. „A háború kitörése óta ezt a kérdést mi nem vettük elő, most sincs szándékunk erre. Reméljük, minél előbb béke lesz, és akkor majd ezt a kérdést is újra meg lehet vitatni” – olvasható Szijjártó Péter keddi, Bukarestből posztolt Facebook-bejegyzésében.
„Magyarország semmiféle geopolitikai játszma oltárán nem hajlandó feláldozni a kárpátaljai magyarok érdekeit”, és ha Ukrajnának fontos, hogy helyreálljon együttműködése a NATO-val, akkor vissza kell vonnia az oktatási törvényt – jelentette ki 2017 decemberében Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
szóljon hozzá!