
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai támogatják az erdélyi magyarság azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, a magyar és a székely zászlót szabadon, minden kötöttség nélkül használhassa – áll a Máért 13. plenáris ülésének zárónyilatkozatában, amelyet egyhangúlag fogadtak el Budapesten.
2014. november 21., 13:032014. november 21., 13:03
Az MTI-hez eljuttatott ötoldalas dokumentumban az áll: a Máért tagjai tiltakoznak a román hatóságok jogkorlátozó tettei ellen a szimbólumhasználat terén, akárcsak azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.
Támogatásukról biztosítják a magyarság azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. Támogatják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
A résztvevők aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat.
Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott erdélyi egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.
Semjén Zsolt: egységesen a nemzetrészek mögött áll a magyarság
Semjén Zsolt a plenáris ülés után, csütörtök este kijelentette: a magyarság egy és oszthatatlan, a Máért tagjai tanúságot tettek arról, ha bármelyik nemzetrészt sérelem éri, az egyetemes magyarság mögötte áll.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: rendkívüli békességben, a kompromisszumkészség és a konstruktivitás jegyében zajlott a plenáris ülésen az egyes kérdések megvitatása.
A zárónyilatkozatból kiemelte: a résztvevők rögzítették, hogy az áprilisi választás után megalakult parlament össznemzeti Országgyűlés, amely az egész magyar nemzetet képviseli és döntéseivel az egész magyarság jövőjét szolgálja.
A jövőben is arra törekednek, hogy az alaptörvény által deklarált összetartozás és felelősségviselés szellemében folytassák a megkezdett munkát. Rögzítették: a következő év a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében.
A miniszterelnök-helyettes jelezte: a kormány félmilliárd forinttal járul hozzá a szakképzés támogatásához, hogy még több fiatal tanulhasson szakmát. Egyre hangsúlyosabbak és fontosabbak a gazdasági szempontok, a gazdaság fejlesztése, a magyarság megtartása pedig anyagi kérdés is a szellemi és spirituális szempontok mellett – tette hozzá.
Áder János: nincs bűnös nemzet
Nincs kollektív bűnösség, nincs bűnös nemzet, csak bűnös politikusok vannak – jelentette ki a köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában a Máért résztvevői előtt.
Áder János rövid köszöntőjében az idei évet értékelve, a magyarságot érintő fontosabb eseményei között említette, hogy 70 év után – október 30-án – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.
Az államfő hozzátette, őszintén reméli, hogy mások is meghallják majd e döntést és okulnak belőle.
A köztársasági elnök szerint az idei azért is volt fontos év a magyarságnak, mert a határon túl élő magyarok első alkalommal fejezhették ki politikai akaratukat az anyaországgal kapcsolatban.
Felidézte azt is, hogy 2014-ben, „az évfordulók esztendejében” emlékeztünk meg az első világháború kitörésének századik évfordulójáról, a holokauszt hetvenedik évfordulójáról, a 25 évvel ezelőtti rendszerváltásról, valamint Magyarország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
A rendszerváltásra utalva emlékeztetett arra, hogy 25 éve ilyenkor Magyarország már túl volt a négyigenes népszavazáson és készülődött az első szabad választásra, ekkorra már leomlott a berlini fal, és már Prágában is megtartották az első tüntetést.
Úgy fogalmazott, 25 éve ilyenkor „már erősödött szívünkben a remény”, hogy a politikai változások Romániát is elérik, és hogy a nemzetrészeket elválasztó szöges drótkerítések is végre leomlanak, továbbá azért is, hogy a történelmi bűnökről végre beszélni lehet és mindenki törlesztheti majd történelmi adósságát.
Áder János megjegyezte, volt amire 25 évet kellett várni, és volt amire még mindig várni kell.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
szóljon hozzá!