Január elsejével a külhoni magyar állampolgárok is jogosultak lesznek e-kártya használatára – közölte Pintér Sándor magyar belügyminiszter Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában.
2015. november 10., 15:552015. november 10., 15:55
2015. november 10., 16:202015. november 10., 16:20
A belügyminiszter a parlament honlapján hétfőn közzétett válaszában azt írta: az elektronikus személyazonosító igazolvány igénylésének nem lesz feltétele a magyarországi lakcím, az adóazonosító jel vagy TAJ-szám megléte, továbbá a személyazonosító igazolvány sem.
Az elektronikus személyazonosító igazolvány bevezetését követően a külföldön élő magyar állampolgárok a szokásos módon, az okmányirodai rendszerben – okmányirodákban, kormányablakokban, illetve a Központi Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) Központi Ügyfélszolgálati Irodájában – igényelhetik az elektronikus személyazonosító igazolvány kiállítását – fejtette ki Pintér Sándor.
A kormány célja, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerint külföldön élő magyar állampolgároknak – lakóhelyükhöz közel – Magyarország külképviseletein is legyen lehetőségük benyújtani a személyazonosító igazolvány iránti kérelmet – olvasható a válaszlevélben.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt jelölte meg célként az e-kártya bevezetésére vonatkozóan, hogy egy okmánnyal minden helyzetben lehessen ügyeket intézni. A parlament július 6-án fogadta el az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokat.
Az új okmányt – ami összevonja a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a tb-kártyát és az útlevelet, kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére jogosító kártyákkal és akár diákigazolványként is funkcionálhat – felmenő rendszerben vezetik be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!