
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A holland parlament egy olyan állásfoglalást fogadott el, mely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget Sophie in'T Veld, a Renew képviselőcsoport koordinátora az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában (LIBE).
2022. október 20., 17:212022. október 20., 17:21
2022. október 20., 19:062022. október 20., 19:06
„Legnagyobb sajnálatomra néhány perccel ezelőtt értesültem arról, hogy a holland parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint Hollandiának nem kéne megszavaznia Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Ezt mélységesen sajnálom. Pártom (a 66-os Demokraták – szerk. megj.) az állásfoglalás ellen szavazott, mi azt akarjuk, hogy Románia és Bulgária azonnal csatlakozzon a schengeni térséghez, hisz önök teljesítették a feltételeket” – nyilatkozta Sophie in'T Veld az Agerpres hírügynökségnek. Sophie in'T Veld
„Értsék meg, hogy nem ellenzi mindenki Hollandiában. Az én pártom azt akarja, hogy Románia és Bulgária azonnal csatlakozzon a Schengenhez, de a kormánypártok zöme nem akarja ezt” – tette hozzá a holland politikus.
A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban.
Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja a schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is.
Nicolae Ciucă miniszterelnök csütörtökön kijelentette, „egyáltalán nem aggasztó” a hágai parlament által elfogadott határozat, miszerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
Ciucă kifejtette, a román hatóságok felajánlották Hollandiának a helyszíni tájékozódás lehetőségét, hogy meggyőződjenek, az ország készen áll a schengeni csatlakozásra. „Jöjjenek el és ellenőrizzék azokat a területeket, amelyek kapcsán úgy gondolják, hogy problémák vannak. Készen állunk egy ilyen kétoldalú együttműködésre” – magyarázta.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője nem lát elutasítást a holland kormanyfő álláspontjában, ami Románia schengeni tagságát illeti, sőt, véleménye szerint több továbblépési lehetőség is van.

Hollandia nem ellenzi Románia csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor ennek jóváhagyásához továbbra is azt várja, hogy az ország teljesítse a működő jogállamhoz és az igazságügyi reformhoz kapcsolódó hágai elvárásokat.
Megjelent az Erősödő Kárpát-medence program 2026-ra szóló felhívása, amelyre november 13-tól lehet jelentkezni – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ukrán és brit hírszerzők 3 millió dollárért orosz pilótákat akartak rávenni arra, hogy lopjanak el egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 repülőgépet – állította kedden Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB).
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mélységesen felháborítónak tartja, hogy továbbra sem szűnt meg a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság (TCK) jogsértő eljárásrendje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel szemben.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) hátfőn Kijevben házkutatásokat végzett egy Volodimir Zelenszkij elnök volt üzlettársához, Timur Mindicshez kapcsolódó helyszíneken egy nagy energiaipari korrupciós ügy kivizsgálása keretében.
Az amerikai szenátus elfogadta azt a fontos finanszírozási törvényjavaslatot, amely napokon belül véget vethet a történelem leghosszabb kormányzati leállásának.
Három héttel bűnszövetkezetben való részvételért kapott öt év letöltendő börtönbüntetés megkezdése után hétfőn szabadlábra helyezték Nicolas Sarkozy volt francia elnököt.
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
A Kreml nem ismeri Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó kezdeményezéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő még az ukrajnai háború vége előtt „második frontot nyit” Európában.
Donald Trump „becstelennek” nevezte a BBC brit közszolgálati médiatársaság lemondott főigazgatóját és hírigazgatóját, akik az amerikai elnök 2021. január 6-i beszédének eltorzított sugárzása nyomán kialakult botrány miatt bejelentették távozásukat.
szóljon hozzá!