Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
A holland parlament egy olyan állásfoglalást fogadott el, mely szerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – tájékoztatta az Agerpres hírügynökséget Sophie in'T Veld, a Renew képviselőcsoport koordinátora az Európai Parlament Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában (LIBE).
2022. október 20., 17:212022. október 20., 17:21
2022. október 20., 19:062022. október 20., 19:06
„Legnagyobb sajnálatomra néhány perccel ezelőtt értesültem arról, hogy a holland parlament elfogadott egy állásfoglalást, amely szerint Hollandiának nem kéne megszavaznia Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását. Ezt mélységesen sajnálom. Pártom (a 66-os Demokraták – szerk. megj.) az állásfoglalás ellen szavazott, mi azt akarjuk, hogy Románia és Bulgária azonnal csatlakozzon a schengeni térséghez, hisz önök teljesítették a feltételeket” – nyilatkozta Sophie in'T Veld az Agerpres hírügynökségnek. Sophie in'T Veld
„Értsék meg, hogy nem ellenzi mindenki Hollandiában. Az én pártom azt akarja, hogy Románia és Bulgária azonnal csatlakozzon a Schengenhez, de a kormánypártok zöme nem akarja ezt” – tette hozzá a holland politikus.
A határozatban az EP megállapítja, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, és bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már hosszú ideje teljesíti a csatlakozás feltételeit. A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban.
Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja a schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is.
Nicolae Ciucă miniszterelnök csütörtökön kijelentette, „egyáltalán nem aggasztó” a hágai parlament által elfogadott határozat, miszerint Hollandiának nem kellene megszavaznia Románia és Bulgária schengeni csatlakozását.
Ciucă kifejtette, a román hatóságok felajánlották Hollandiának a helyszíni tájékozódás lehetőségét, hogy meggyőződjenek, az ország készen áll a schengeni csatlakozásra. „Jöjjenek el és ellenőrizzék azokat a területeket, amelyek kapcsán úgy gondolják, hogy problémák vannak. Készen állunk egy ilyen kétoldalú együttműködésre” – magyarázta.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője nem lát elutasítást a holland kormanyfő álláspontjában, ami Románia schengeni tagságát illeti, sőt, véleménye szerint több továbblépési lehetőség is van.
Hollandia nem ellenzi Románia csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor ennek jóváhagyásához továbbra is azt várja, hogy az ország teljesítse a működő jogállamhoz és az igazságügyi reformhoz kapcsolódó hágai elvárásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!