
Fotó: Videófelvétel
Az izraeli műszaki alakulatok a Hamász elleni háborúban az iszlamista szervezet Gázai övezeti alagútrendszerének százharminc ágát semmisítették meg eddig – közölte szerdán a hadsereg szóvivője.
2023. november 09., 08:042023. november 09., 08:04
Daniel Hagari X-fiókjában hozzátette, hogy a szárazföldi hadművelet október 28-i kezdete óta a hadsereg a Hamász alagútrendszerének megsemmisítésére és a fegyveresek kiűzésére összpontosít, de nehezíti a dolgát, hogy a Hamász nagy víz-, élelem- és oxigénkészlet felhalmozásával hosszabb tartózkodásra is alkalmassá tette az alagútrendszert.
A Gázai övezeti egészségügyi minisztérium közölte, hogy a háború október 7-i kezdete óta annak következményeként 10 569 ember, köztük 4324 kiskorú és 2823 nő vesztette életét az övezetben.
Az izraeli legfelsőbb bíróság elutasította a rendőrség azon határozata ellen benyújtott petíciókat, amely betiltotta a gázai háború elleni demonstrációkat.
A bíróság ezt azzal indokolta, hogy demonstráció esetén a rendőrség kénytelen volna nagy létszámban kivonulni ezek biztosítására, vagyis más, esetleges fontos feladatoktól elvonni erőket.
A vörös félhold segélyszervezet közlése szerint
és ezekben kilenc palesztin megsebesült, további 17 pedig könnygáz belélegzése miatt szorult orvosi segítségre. Szemtanúk elmondása szerint az izraeli biztonságiak jelentős számban vonultak be a városba egy olyan palesztin letartóztatása céljából, aki nemrég szabadult ki a börtönből. Emiatt több helyen is összecsapás tört ki a városban. A palesztinok állítása szerint a katonák éles lőszert is bevetettek a könnygáz mellett.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy Libanonból kilőttek két páncéltörő rakétát a határ menti Stula és Petah izraeli településekre, valamint tűzpárbajban két katona könnyebben megsebesült Dovev falunál. Az izraeli csapatok válaszul tüzérséggel lőttek vissza, és támadták a Hezbollah síita fegyveres mozgalom libanoni hadállásait.
Eközben
Oszama Hamdán hangoztatta azt is, hogy „ellenállási mozgalomként” harcukat addig folytatják, „amíg az izraeli megszállás tart”.
A tisztségviselő azt mondta, hogy október eleji izraeli behatolása során
Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében kötött megállapodást az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalásban állt Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael Gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szüneteltetni akarja az egyeztetéseket.
Korábban Izrael csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot.
Közben egy palesztin tisztségviselő a Hamásztól származó információra hivatkozva azt mondta: háromnapos humanitárius fegyverszünet reményében közvetít Katar az Izrael és a Hamász iszlamista palesztin szervezet közötti gázai övezeti konfliktusban tizenkét túsz, közöttük hat amerikai elengedéséért cserébe.
Ejlon Lévi izraeli kormányszóvivő az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva nem kívánta kommentálni a tárgyalásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat.
Október 7-én egy átfogó műveletben a Hamász fegyveresei több mint 240 embert ejtettek túszul Izraelben. A túszok között több külföldi, így tíz amerikai is van.
Katar, ahol a Hamász politikai irodát működtet, és amely többmillió dollárnyi pénzügyi segítséget nyújtott már Gázának, októberben már sikeresen közvetített négy túsz – egy amerikai nő és a lánya, valamint két izraeli nő – elengedésében.
Vasárnap Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnök közölte, hogy „az Izrael okozta nehézségek ellenére” folytatja a közvetítést.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!