Fotó: Facebook/Sanna Marin
Európa „nem elég erős” ahhoz, hogy egyedül szembeszálljon Moszkvával – jelentette ki Sanna Marin finn miniszterelnök pénteken, amikor az öreg kontinens képességeit értékelte Oroszország ukrajnai háborúja kapcsán. A NATO-tagjelölt ország vezetője ausztráliai látogatásán hangsúlyozta, hogy Oroszország támadása a szomszédos Ukrajna ellen rávilágított Európa gyengeségeire és stratégiai hibáira Moszkvával szemben.
2022. december 02., 10:462022. december 02., 10:46
A Lowy Institute-ban, egy sydney-i székhelyű agytrösztben tartott beszédében azt mondta: „Nagyon őszinte leszek önökkel (….), Európa jelenleg nem elég erős, az Egyesült Államok nélkül bajban lennénk”.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „minden eszközzel” segíteni kell, hozzátéve, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszott abban, hogy Kijevnek fegyvereket, pénzt és humanitárius segítséget nyújtson az orosz előre nyomulás megállításához.
Finnország majdnem 105 évvel ezelőtt nyerte el függetlenségét Oroszországtól, és bár nagyrészt gyengébb fegyverzettel, nem sokkal később, a második világháború idején súlyos veszteségeket okozott a megszálló szovjet hadseregnek.
Kifejtette: Európa sokáig olyan stratégiát épített Oroszországgal szemben, hogy szorosabbra fűzze gazdasági kapcsolatait, energiát vásárolt Oroszországtól. Azt hitte, hogy ez megakadályoz egy háborút, de ez a megközelítés „teljesen tévesnek” bizonyult – vélekedett a finn kormányfő.
„Túlságosan függők lettünk az olyan rezsimekkel való együttműködéstől, melyek nem osztják közös értékeinket” – tette hozzá.
„Mindannyiunknak vannak aggodalmai Kína ügyében, és figyelnünk kell arra, hogy amikor Kínáról van szól, ne alakuljon ki súlyos függőségünk” – mutatott rá.
Marin később találkozott Anthony Albanese ausztrál miniszterelnökkel, akivel közös nyilatkozatot adott ki, melyben hangsúlyozták az együttműködés szükségességét azért, hogy megerősítsék a nyitott és demokratikus társadalmak ellenálló képességét és támogassák a fenntartható fejlődést.
Ausztrália, a NATO-n kívül Ukrajna leginkább bőkezű támogatója, valamint Finnország, a NATO-tagság várományosa nyilatkozatában azt követelte, hogy Moszkva azonnal vonuljon ki Ukrajnából.
Finnország és Svédország a jövő héten írhatja alá a NATO-tagságot megelőző csatlakozási jegyzőkönyvet – közölte Sauli Niinistö finn elnök szerdán, az észak-atlanti szövetség madridi csúcstalálkozóján, amelyen a két északi ország meghívottként vesz részt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!