Andrzej Duda lengyel, Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő
Fotó: Facebook/Novák Katalin
A Közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák – mutat rá a B9-ek pénteki bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
2022. június 10., 18:442022. június 10., 18:44
2022. június 10., 20:252022. június 10., 20:25
A NATO keleti határvidékén található tagállamok a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
A B9-ek támogatásukról biztosítják Ukrajnát, az ország európai uniós integrációs törekvéseit, folytatják a menekültek millióinak segítését és felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé.
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia rendszeres biztonságpolitikai egyeztetését Lengyelország és Románia kezdeményezte még 2014-ben, és a mostani csúcstalálkozót is Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök hívta össze. Betegsége miatt az eredetileg Bukarestbe várt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár online csatlakozott a tanácskozáshoz. A zárt ajtók mögött tartott bukaresti értekezleten.
Biden arról biztosította a közép- és kelet-európai országokat, hogy az Egyesült Államok megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érdekében.
Andrzej Duda lengyel elnök rámutatott: a keleti szárny megerősítése több katonát és védelmi kiadást feltételez. Kifejtette: állandó, megerősített katonai jelenlétre, megnövelt elrettentő képességre van szükség a NATO keleti szárnyának teljes hosszában és a nemrég alakult harccsoportokat dandárokká kell fejleszteni.
A találkozót követően Klaus Iohannis államelnök kedvezően nyilatkozott, szerinte
Fotó: Facebook/Novák Katalin
A román elnök rámutatott, a Cotroceni-palotában tartott megbeszélés újabb bizonyítéka annak, hogy a résztvevők elkötelezettek a NATO-célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás mellett. Az egyeztetésen hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójának reálisan tükröznie kell „az új biztonsági paramétereket”, kiemelten kell foglalkoznia a kollektív védelemmel, Oroszországot fenyegető tényezőként kell megneveznie, illetve szorgalmaznia kell a Szövetség megerősítését minden szinten, hogy az legyen képes megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak – írja az Agerpres.
– fogalmazott Iohannis a csúcstalálkozót követően adott sajtónyilatkozatában.
Beszélt a NATO-jelenlét megerősítésének fontosságáról a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tenger térségében, amely a leginkább ki van téve az orosz fenyegetésnek. Mint mondta, a térség stratégiai jelentőségű az euroatlanti biztonság szempontjából, ezért a jövőbeni elrettentő és védelmi intézkedések meghozatalakor prioritásként kell kezelni a régió biztonsági igényeit.
A román elnök leszögezte, a kollektív védelem a NATO alapvető, kiemelt feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke a NATO-t „a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé” teszi.
Iohannis rámutatott, a találkozó fontos témája volt a háború sújtotta Ukrajna és az ukrán nép, illetve a Moldovai Köztársaság támogatása is. Az elnök beszámolt arról is, hogy szorgalmazta a kapcsolatok megerősítését a NATO térségbeli partnereivel, amelyek nagymértékben ki vannak téve az orosz nyomásnak és agressziónak. Az államfő ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy Románia határozottan támogatja a NATO nyitott kapuk politikáját, valamint Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez.
Elmondta: a beiktatási beszédben megfogalmazott pontok köszönnek vissza a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatban.
Kiemelte: a Bukaresti Kilencek által pénteken elfogadott nyilatkozat világosan és egyértelműen tükrözi azt az álláspontot, amelyet beiktatási beszédében egy hónapja tíz pontban megfogalmazott.
– hangsúlyozta.
Fotó: Facebook/Novák Katalin
„Határozottan elítéljük Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszióját, mely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét. Gyászoljuk a tragikus emberáldozatokat. Megerősítettük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége”.
A köztársasági elnök rámutatott:
Novák Katalin hozzátette: a magyarországi haderőfejlesztés gyors ütemben halad, 2024-re ledolgozzuk a régi restanciát és a védelmi költségvetés eléri majd a GDP 2 százalékát. „Vállalásainkat teljesítjük és nem állunk meg: az országunk, a térségünk és szövetségeseink biztonsága mindennél előbbre való” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az Európai Unióban átlagosan minden negyedik fiatal dolgozik tanulmányai mellett, Románia az utolsók között szerepel ebben az összevetésben.
A romániai lakosság 44 százaléka szerint az országnak csatlakoznia kellett volna a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanácshoz – derül ki az Avangarde friss közvélemény-kutatásának vasárnap ismertetett eredményeiből.
Tavaly decemberben 4.699.559 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4279-cel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2778 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Erős szélre, illetve jelentős mennyiségű csapadékra vonatkozó sárga jelzésű figyelmeztetéseket adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az elmúlt 24 órában 119 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 123 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott vasárnap Facebook-oldalán a Salvamont.
Nicușor Dan államfő arra kérte a román fejedelemségek egyesülése alkalmából Jászvásáron (Iași) tartott hivatalos rendezvényen megjelent tiltakozókat, hogy ne fütyüljenek a himnusz alatt és a hősökről való megemlékezés közben.
Technikai problémák miatt jelenleg nem működik az útadó (rovinieta) megvásárlására szolgáló rendszer – tájékoztatott szombaton a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.
Tízből hét romániai úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 22,1 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának pénteken közzétett eredményeiből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!