Andrzej Duda lengyel, Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő
Fotó: Facebook/Novák Katalin
A Közép- és kelet-európai NATO-tagállamok, az úgynevezett „Bukaresti Kilencek” (B9) elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, ugyanakkor a NATO keleti szárnya védelmének és elrettentő képességének tartós megerősítését szorgalmazzák – mutat rá a B9-ek pénteki bukaresti államfői értekezletén elfogadott közös nyilatkozat.
2022. június 10., 18:442022. június 10., 18:44
2022. június 10., 20:252022. június 10., 20:25
A NATO keleti határvidékén található tagállamok a június végén Madridban tartandó NATO-csúcs előtt egyeztettek és fogalmazták meg közös elvárásaikat a védelmi szövetség új stratégiai koncepciójával kapcsolatban.
A B9-ek támogatásukról biztosítják Ukrajnát, az ország európai uniós integrációs törekvéseit, folytatják a menekültek millióinak segítését és felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza katonáit Ukrajnából, térjen vissza a nemzetközi jog keretei közé.
A balti államok, a visegrádi országok, valamint Bulgária és Románia rendszeres biztonságpolitikai egyeztetését Lengyelország és Románia kezdeményezte még 2014-ben, és a mostani csúcstalálkozót is Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök hívta össze. Betegsége miatt az eredetileg Bukarestbe várt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár online csatlakozott a tanácskozáshoz. A zárt ajtók mögött tartott bukaresti értekezleten.
Biden arról biztosította a közép- és kelet-európai országokat, hogy az Egyesült Államok megvédi a NATO keleti szárnyát, megerősíti a régió energetikai biztonságát és együttműködik szövetségeseivel Ukrajna támogatása érdekében.
Andrzej Duda lengyel elnök rámutatott: a keleti szárny megerősítése több katonát és védelmi kiadást feltételez. Kifejtette: állandó, megerősített katonai jelenlétre, megnövelt elrettentő képességre van szükség a NATO keleti szárnyának teljes hosszában és a nemrég alakult harccsoportokat dandárokká kell fejleszteni.
A találkozót követően Klaus Iohannis államelnök kedvezően nyilatkozott, szerinte
Fotó: Facebook/Novák Katalin
A román elnök rámutatott, a Cotroceni-palotában tartott megbeszélés újabb bizonyítéka annak, hogy a résztvevők elkötelezettek a NATO-célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás mellett. Az egyeztetésen hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójának reálisan tükröznie kell „az új biztonsági paramétereket”, kiemelten kell foglalkoznia a kollektív védelemmel, Oroszországot fenyegető tényezőként kell megneveznie, illetve szorgalmaznia kell a Szövetség megerősítését minden szinten, hogy az legyen képes megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak – írja az Agerpres.
– fogalmazott Iohannis a csúcstalálkozót követően adott sajtónyilatkozatában.
Beszélt a NATO-jelenlét megerősítésének fontosságáról a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tenger térségében, amely a leginkább ki van téve az orosz fenyegetésnek. Mint mondta, a térség stratégiai jelentőségű az euroatlanti biztonság szempontjából, ezért a jövőbeni elrettentő és védelmi intézkedések meghozatalakor prioritásként kell kezelni a régió biztonsági igényeit.
A román elnök leszögezte, a kollektív védelem a NATO alapvető, kiemelt feladata, és annak is kell maradnia, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a transzatlanti kapcsolat és a Washingtoni Szerződés 5. cikke a NATO-t „a történelem legerősebb politikai-katonai szövetségévé” teszi.
Iohannis rámutatott, a találkozó fontos témája volt a háború sújtotta Ukrajna és az ukrán nép, illetve a Moldovai Köztársaság támogatása is. Az elnök beszámolt arról is, hogy szorgalmazta a kapcsolatok megerősítését a NATO térségbeli partnereivel, amelyek nagymértékben ki vannak téve az orosz nyomásnak és agressziónak. Az államfő ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy Románia határozottan támogatja a NATO nyitott kapuk politikáját, valamint Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez.
Elmondta: a beiktatási beszédben megfogalmazott pontok köszönnek vissza a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozatban.
Kiemelte: a Bukaresti Kilencek által pénteken elfogadott nyilatkozat világosan és egyértelműen tükrözi azt az álláspontot, amelyet beiktatási beszédében egy hónapja tíz pontban megfogalmazott.
– hangsúlyozta.
Fotó: Facebook/Novák Katalin
„Határozottan elítéljük Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agresszióját, mely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva döntötte romba Európa békéjét. Gyászoljuk a tragikus emberáldozatokat. Megerősítettük elkötelezettségünket Ukrajna szuverenitása és demokratikus működése mellett. Ez azt is jelenti, hogy a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak teljes körű biztosítása az ukrán állam mindenkori kötelezettsége”.
A köztársasági elnök rámutatott:
Novák Katalin hozzátette: a magyarországi haderőfejlesztés gyors ütemben halad, 2024-re ledolgozzuk a régi restanciát és a védelmi költségvetés eléri majd a GDP 2 százalékát. „Vállalásainkat teljesítjük és nem állunk meg: az országunk, a térségünk és szövetségeseink biztonsága mindennél előbbre való” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
A romániai lakosok csütörtöktől a Stop Rasism platformon jelenthetik az antiszemita, romaellenes és idegengyűlölő incidenseket, akár áldozatként, akár a gyűlöletkeltő megnyilvánulások tanúiként – jelentette be a bukaresti kormány.
Csak kis híján úszta meg egy turista a Transzfogarasi úton, hogy medvetámadás áldozatává váljék.
Az AUR a gazdákat támogató intézkedések sürgős jóváhagyását követeli, miután Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter állítólag kijelentette, hogy ezek „valahol a pénzügyminisztériumban vagy a kormánynál vesztegelnek”.
Az előre hozott választások és az államfő hivatalából való felfüggesztése csak súlyosbítaná a Romániát sújtó politikai válságot – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt elnöke.
Nyolcvan százalék annak az esélye, hogy Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök, jelenlegi külügyi államtitkár leendő kormánya bizalmat kap a parlamentben – vélekedett Kelemen Hunor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!