A bevándorlás korlátozását pártolók győztek a svájci népszavazáson

A népszavazáson részt vevők 50,3 százaléka voksolt igennel a bevándorlási kvótarendszer visszaállítására. A kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.

Jelenleg bármely uniós állampolgár letelepedhet az ország területén, amennyiben ott munkát vállal, csak az EU-n kívüli országok esetében korlátozzák a bevándorlást.

A referendumot a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) kezdeményezte, mert úgy látják, hogy a „tömeges bevándorlás\" a bérek csökkenéséhez és a lakbérek emelkedéséhez vezetett Svájcban. A kormány, valamint a gazdasági egyesületek és a szakszervezetek ezzel szemben ellenezték a népszavazásra bocsátott indítványt. Szerintük a külföldi munkavállalók nélkül Svájc nem tudná fenntartani a jelenlegi jóléti szintet és további gazdasági növekedést elérni.

Az EU megvizsgálja a következményeket
Közleményében a bizottság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kvóták bevezetése ellentétes a személyek szabad mozgásának elvével az EU és Svájc között. \"Az EU meg fogja vizsgálni ennek a kezdeményezésnek a hatásait Svájc és az EU kapcsolatainak egészére\" - tudatta a brüsszeli testület. Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény. Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert.

Az eredmény a többségi hangulat megváltozását mutatja, 2009-ben ugyanis még a választók mintegy hatvan százaléka ellenezte az uniós letelepülők számának a korlátozását.

Egy január végi közvélemény-kutatás szoros eredményt vetített előre: akkor 43 százalék támogatta a kezdeményezést, míg 50 százalék ellenezte, és hét százaléknyi volt a bizonytalanok aránya.

Vezető uniós tisztségviselők még a népszavazás előtt komoly következményeket helyeztek kilátásba arra az esetre, ha az EU-val társult partnerségi viszonyban lévő Svájc korlátozza az uniós állampolgárok letelepedését, akár a Svájc és az EU közös belső piacának megszüntetését is elképzelhetőnek nevezték. Ez utóbbival a svájci cégek elvesztenék az uniós piachoz való szabad hozzáférést.

Laurent Bernhard svájci politológus szerint ugyanakkor a népszavazási kezdeményezés szövege meglehetősen tág mozgásteret ad a kormánynak.

Bernhard a Basler Zeitung című svájci napilap internetes kiadásának nyilatkozva így vélekedett: sok minden a diplomáciai fórumokon fog eldőlni, és nem lehet előre látni azt sem, hogy az EU valóban egyoldalúan felmondja-e a Svájccal fennálló kétoldalú szerződéseit.

A népszavazás kezdeményezőinek elképzelése szerint minden svájci kantonnak meg kell határoznia, „az összgazdasági érdekek figyelembe vétele mellett\", hogy hány bevándorlót fogad be egy évben.

A 8 milliós Svájc lakosságának 23 százaléka külföldi. A legnépesebb külföldi közösségeknek az olaszok (291 ezer), a németek (284 ezer), a portugálok (237 ezer) és a franciák (104 ezer) számítanak.

A népszavazáson a szavazati joggal rendelkezők 56 százaléka vett részt. A korlátozás támogatói mindössze 19.500-zal voltak többen, mint az ellenzők. A 26 svájci kantonból 17-ben alkottak többséget az \"igen\" szavazatok. A nagyobb városokban, így Genfben, Zürichben és Zugban a többség a korlátozások ellen foglalt állást.