2009. május 26., 15:012009. május 26., 15:01
Az államfő egy Bukarestben tartott Európai Unió-Oroszország gazdasági fórumon úgy vélekedett, hogy Oroszország lett az egyik leginkább megosztó téma az EU-n belül a tavaly augusztusi grúziai háború és a januári orosz-ukrán gázvita után. „Ebben a partnerségben több átláthatóságra és kiszámíthatóságra van szükségünk” – mondta Băsescu. Az elnök felszólította Oroszországot: a bizalmat növelje, ne befolyási övezeteit, beleértve a volt szovjet köztársaságokhoz és egykori hidegháborús szövetségeihez fűződő kapcsolatait.
Az elnök szerint a Fekete-tengernek egyesítenie és nem pedig elválasztania kell a parti országokat, így Oroszországot, Grúziát, Törökországot, Ukrajnát és az EU-tagállam Bulgáriát és Romániát is.
Băsescu egyúttal úgy vélekedett, az EU és Oroszország között „feloldhatatlan ellentétek” feszülnek, többek között amiatt, hogy Moszkva elismerte Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét, a párhuzamos energetikai projektek miatt, illetve azért, mert Oroszország ellenzi a NATO keleti partnerségi programját. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Irán, a Közel-Kelet, a nukleáris leszerelés, a klímaváltozás, a terrorizmus és a kábítószercsempészet elleni küzdelem ügyében nincs ellentét az Uniós és Oroszország között, mivel ezen ügyekben mindkét fél érdekei megegyeznek.
Mint ismeretes, Románia és Oroszország kapcsolatai hűvösre fordultak, mióta Bukarest 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és tovább nőtt közöttük a feszültség a közelmúltbeli moldovai zavargások miatt. A volt szovjet köztársaság lakosságának többsége román nemzetiségű, ugyanakkor a kommunista vezetésű Moldova szoros kapcsolatokat tart Moszkvával. Vladimir Voronin leköszönt moldovai elnök azzal vádolta Romániát, hogy megpróbálta megdönteni kormányát, miután a kormányellenes tüntetők behatoltak az ország parlamentjébe és az elnöki hivatalba, azzal a felkiáltással, hogy az április 5-i választásokon csalások történtek. Románia tagadta, hogy bárki köze lenne az eseményekhez.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.