’56-ra emlékezett a világ

Nyílt napot tartottak a parlamentben is: legalább négyezren voltak kíváncsiak a kupolacsarnokban kiállított Szent Koronára. Az 1956-os események emlékünnepségei szombat reggel szokás szerint a Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával kezdődtek.

Orbán Viktor miniszterelnök délután itt mondta el ünnepi beszédét. A kormányfő szerint 1956 a magyarok befejezetlen története volt egészen az idei esztendőig: „a kétharmados forradalom azonban megszabadított bennünket, ’56 örököseit attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot”. Mint mondta, „1956-ban az utcán győzték le a magyarok a hazugságot, 2010-ben a választásokon döntötték le és adták meg a kegyelemdöfést a hazugságok rendszerének. Négy éve még ezen a napon az akkori hatalom rohamrendőrökkel verette, lovas rendőrök kardlapjaival ütlegelte, vízágyúval és gumilövedékkel lövette a békésen ünneplő magyar embereket. De mi, magyarok itt vagyunk, és ők is ott lesznek hamarosan, ahol lenniük kell”.

Orbán Viktor szerint a nemzet igent mondott arra, hogy az országban mindennek meg kell változnia: az alkotmánynak, a törvényeknek, a közéleti erkölcsöknek, a tabuknak, a parancsoknak, a céloknak, a viszonyoknak, az értékeknek, a médiának, a környezetvédelemnek, az iskolának és a közbeszerzéseknek. Mindennek, ami ember-, nemzet-, ész-, erkölcs- és életellenes, így az adózás mikéntjének és „a nemzettestvérek kitagadásának” is.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke a rendezvényen azt mondta: az 1956-os forradalmat a magyarok az összes európai érdekében vívták meg. Külön üzenetben üdvözölte a magyar népet szombaton Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a magyar nép zsarnokság elleni harca nem 1956 októberében kezdődött, és nem is akkor fejeződött be. Snagovban – Nagy Imre egykori fogságának színhelyén – Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet megkoszorúzta a mártír miniszterelnök szobrát. A kárpátaljai magyarság ünnepségét Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartották. A vajdasági magyarok Szabadkán emlékeztek. A magyar intézetekben megemlékezést tartottak Berlinben, Bécsben, Brüsszelben, Helsinkiben, Londonban, Moszkvában, Prágában, Varsóban, Szófiában, de még Új-Delhiben is.

Kisebbségekért díjakat adott át Schmitt Pál

A magyarságnak a kisebbségben, az anyaország határain túl is joga van a saját életéhez, joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához – mondta Schmitt Pál magyar köztársasági elnök szombaton Budapesten, mielőtt gratulált a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatát elnyerő kitüntetetteknek. Schmitt Pál hangsúlyozta, az egy nemzethez tartozás alapja nyilvánvaló: közös nyelv, kultúra, történelem és hagyomány. Ám az erős azonosságtudathoz, az asszimilálódás elleni küzdelemhez ezeket az értékeket egyedi léthelyzetekben kell kapaszkodóként megélni – mondta. A díjat Répás Zsuzsanna, a nemzetpolitikai helyettes államtitkár adta át Mácza Mihálynak a Komáromért és a felvidéki város magyarságáért végzett több évtizedes, kiemelkedő jelentőségű tevékenységéért, Sari Józsefnek a kárpátaljai magyarság ügyének áldozatos szolgálatáért, Kalapis Sztojánnak a bánsági magyar szórványban végzett áldozatos és eredményes munkájáért, valamint a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének a csehországi magyarok összefogása, az anyanyelv, a nemzeti hagyományok ápolása és a magyar nemzeti öntudat megtartása terén végzett tevékenységéért.