Fotó: Gábos Albin
A 2020-as év végén a romániai autópályák hossza 920 kilométer volt, ami alig 6,2 százalékos növekedést jelent a 2019 végi adathoz viszonyítva, vagyis tavaly 54 kilométernyi sztrádát adtak át a forgalomnak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2021. április 23., 10:482021. április 23., 10:48
A hivatalos statisztika szerint 2020. december 31-én a romániai közutak hossza 86 791 kilométerre rúgott. Ebből 17 913 kilométer (20,6 százalék) főút, 35 085 kilométer megyei (40,4 százalék) és 33 793 kilométer (39 százalék) községi út volt.
A statisztikai intézet közleménye szerint 6178 kilométer (34,5 százalék) európai út, 920 kilométer (5,1 százalék) autópálya volt a tavalyi év végén Romániában, 1959 kilométeren (10,9 százalék) volt négy sáv, 297 kilométeren (1,7 százalék) három sáv és 35 kilométeren (0,2 százalék) hat sáv.
Teljesen elégedetlen a romániai autópálya-építés munkaritmusával Ionuţ Ciurea, a Pro Infrastructura Egyesület elnöke. A Krónikának nyilatkozó szakember elsősorban a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) harminc éve tanúsított érdektelenségét és amatörizmusát nehezményezi, ugyanakkor a sze
Egyre valószínűtlenebb, hogy végre az idei év végétől autópályán közlekedhessünk Kolozsvár és Nagyszeben között. A Nagyenyed és Gyulafehérvár közötti hiányzó szakasszakon újabb gondok adódtak.
Megelégelték a helyi önkormányzatok, hogy a magyar–román határon fekvő Bors községet Bukaresttel összekötő autópálya megépítésétől várják településeik fellélegzését, és a fojtogató forgalomtól terelőutak építésével próbálnának szabadulni. A Prahova völgyén három,
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!