Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja. A szövetség elnöke a Krónikának adott videóinterjúban kifejti, honnan ered a külhoni magyarok szavazati jogával szembeni ellenszenv, illetve tart-e attól, hogy egy budapesti kormányváltás esetén szűkül az RMDSZ mozgástere. Kelemen Hunort kérdeztük az energiaválság és a bukaresti koalíciós feszültségek várható kimeneteléről is.
2026. április 07., 18:192026. április 07., 18:19
2026. április 07., 18:282026. április 07., 18:28
„Nem áll az anyaország boldogulásának útjában a külhoni magyarok szavazati joga” – szögezte le a Krónikának adott interjúban az RMDSZ elnöke. Kolozsváron rögzített beszélgetésünk során Kelemen Hunort két fő téma, az április 12-én rendezendő magyarországi választások és a bukaresti négypárti koalíció sorsa kapcsán faggattuk.
Mivel az anyaországi megmérettetés kampányában visszatérő téma a szavazati jog kérdése, megkérdeztük a politikust azokról a véleményekről, miszerint a külhoni magyaroknak nem kellene részt venniük az országgyűlési választáson, mivel nem Magyarországon adóznak.
Megkérdeztük a szövetség elnökét, milyen mozgástere lesz az RMDSZ-nek egy esetleges kormányváltás esetén, illetve szerinte mi a tétje a magyarországi parlamenti választásoknak az erdélyi magyarok számára. „Az erdélyi magyarok érdeke, hogy megmaradjon a mostani nemzetpolitika biztonsága” – szögezte le a politikus.
Kelemen Hunort elsősorban a vasárnapi magyarországi választásokról és a bukaresti kormánykoalíció jövőjéről kérdeztük
Fotó: Krónika
Az RMDSZ a később alkalmazotthoz képest eltérő intézkedéseket javasolt a bukaresti kormánykoalícióban a rekordmagas költségvetési hiány lefaragására – ismertette interjúnkban Kelemen Hunor. A politikus a beszélgetés során rátapint az azzal kapcsolatos kettősségre, hogy a romániai magyarok mit gondolnak a szövetség kormányzati szerepvállalásról, illetve miként ítélik meg a Bolojan-kabinet intézkedéseit.
Kiderül a beszélgetésből, hogy meglepték-e Kelemen Hunort a székelyföldi városokban az év elején az adóemelések ellen rendezett tüntetések. Az RMDSZ elnöke kifejti azt is, miként próbál majd kifarolni a koalíció felrúgásával fenyegetőző román Szociáldemokrata Párt (PSD) abból a zsákutcából, amelybe beterelte magát, továbbá meddig kell még számítani megszorításokra Romániában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás