HIRDETÉS

Titkosszolgálatok hatalmi harca – Barabás T. János, a budapesti külügyi intézet vezető elemzője a bukaresti konfliktusok okairól

Balogh Levente 2018. augusztus 28., 21:40 utolsó módosítás: 2018. augusztus 28., 21:43

Romániában hagyományosan az erőszakszervezetek képviselik az országos érdekeket, most is titkosszolgálati támogatással zajlik a két politikai tábor közötti konfliktus – jelentette ki a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője.

Barabás T János szerint a DNA dícséretes módon szorította vissza a korrupciót, de csoportérdekeket is szolgált Fotó: magyaridok.hu

– Bár Romániában ritka a nyári politikai uborkaszezon, az idei nyár még az átlagosnál is „forróbbra” sikeredett politikai szempontból. A külföl-dön élő román állampolgárok erőszakba torkollt bukaresti tüntetése óta a jelek szerint még jobban elmérgesedtek az ellentétek a kormányzó szociáldemokrata–demokrata liberális koalíció és a jobbközép ellenzék között. Az erőszakért mindkét oldal egymást teszi felelőssé. Mi történhetett valójában?

– Klasszikus hatalmi küzdelemnek vagyunk tanúi. Bár a táborok között van átjárás, a frontvonalak a köztérben is megjelentek: a vezető kormányerőt képviselő szocialista PSD élén Liviu Dragnea pártelnökkel, karöltve a dél-romániai oligarchákkal, a belügyi titkosszolgálat által támogatva (DGPI) áll szemben Klaus Johannis államfővel, az ellenzéki nemzeti liberális párttal (PNL), a polgári titkosszolgálattal és a hírszerzéssel (SRI, SIE).

HIRDETÉS

A felek egymást vádolják az augusztusi erőszakos cselekmények kirobbantásával, az augusztus 10-ei bukaresti kormányellenes tüntetés zavaraiért. Johannis államfő és a PNL lemondásra szólította fel a kormányt. A kormányoldal puccskísérletet emleget, és a magyar kártyára sem sokat kellett várni, az ismeretlen hátterű rendzavaró tüntetők mögé a Románia Liberă, PSD-közeli lap Soros Györgyöt látta, a Dumitru Dragomir, a SRI nyugalmazott kormánybarát ezredese szerint külföldről szervezték a megmozdulást, a cél egy, a 2014-es kijevihez hasonló állapot előidézése és Románia feldarabolása.

– Ön több alkalommal is emlegette már, hogy a kormányoldal mögött a belügyi titkosszolgálat, míg Johannis államfő és az ellenzék mögött a Román Hírszerző Szolgálat áll. Mire alapozza ezt?

– A modern Románia megalakulása óta hagyományosan az erőszakszervezetek (a fasisztákat és a kommunistákat is beleértve) képviseltek országos érdekeket, a pártok inkább csak regionális érdekszervezetek voltak. Ez így van most is, a baloldal a Regátban, a nemzeti liberálisok Erdélyben, a szélsőséges és alternatív pártok Bukarestben erősek. A mostani helyzet különlegessége az EU-források elosztása, a központi média birtoklása, a honvédelmi beszerzések irányítása miatt is az, hogy érdekcsoportok és az erőszakszervezetek a kompromisszumok helyett inkább a központi hatalmat igyekeznek megszerezni.

Az elmúlt évek hatalmi harcának eszköze lett a korrupció elleni ügyészség (DNA) tevékenysége, amely dicséretes módon szorította vissza a politikai korrupciót, de csoportérdekeket is szolgált, lásd a DIGI médiacsoport ügyét. A DNA-nak a SRI szolgáltatta az adatokat a vádemelésekhez, így nyílt konfliktusba került a politikusi réteggel, itt említeném meg, hogy a parlamenti képviselők nagy része egyben üzletember is. Ugyanakkor a SRI és vezetői is nagyvállalkozók, embereik ott ülnek a nagyobb cégek vezetőségében, és érdekellentétben vannak az ország legerősebb politikai érdekcsoportjával, a dél-romániai PSD-közeli vállalkozókkal.

Versengés tapasztalható a verespataki bányaügy, az állami vagyonalap (FSI) vagy a fekete-tengeri szénhidrogén feletti befolyás elnyeréséért is. Emlékezzünk arra, hogy Emil Boc kormányát is a titkosszolgálatok buktatták meg 8 éve, amiben főszerepet játszott a gyógyszer-kereskedelem felügyeletének kérdése. A SRI volt igazgatója a csendőrséget, vagyis Dragnea fő támaszát, a BM-et tette felelőssé a mostani augusztusi tüntetés leveréséért. A PSD vezetői és a parlamenti többség válaszul a bíróságok és ügyészségek helyzetén változtatna, csökkentik a titkosszolgálatok költségvetését (kivéve a DGIPI-t), és amnesztiával igyekeznek a háttérbe szorítani a SRI politikusokra nézve veszélyes adatbázisának fontosságát.

– Liviu Dragneát azzal vádolják, hogy Moszkva kottájából játszik. Johannis viszont Washington és Brüsszel megbízható embere. Mennyire van ez így? Mekkora befolyással lehetnek idegen államok/hírszerzések a romániai belpolitikai életre?

– Nem vagyok olyan helyzetben, hogy ilyen részleteket ismerjek, de egy erősen manipulált társdalomban hajlamos a közvélemény összeesküvésekben látni az események mozgatórugóját. A valóságban sokkal összetettebb a helyzet, külföldi biztonsági és gazdasági érdekek jelennek meg térségünkben. A rengeteg „összeesküvést, kémtörténetet” tekinthetjük egymást ellentételező lobbizásoknak is. Nem hiszem persze, hogy az ország vezetői külföldi ügynökök lennének, de tény, hogy a külföldi hatalmak élénken érdeklődnek az itteni események iránt, elég ha az orosz Sputnik, a francia RFI, a német DW vagy az amerikai RFE hírportáljait olvassuk.

Románia Magyarországgal együtt elkötelezett tagja az atlanti szövetségnek, az ukrajnai és fekete-tengeri biztonsági kihívások miatt Románia frontországként egy nemzetközi hibrid hadviselés terepévé vált, ami azt jelenti elsősorban, hogy külföldről igyekeznek befolyásolni a médiát, az internetes portálokat, a közvéleményt.

Fontos lenne, hogy a román fél tudatosítsa azt, hogy Magyarország megbízható szövetséges, természetesen nem folytatunk információs vagy egyéb támadásokat, sőt a fontosabb biztonsági, gazdasági érdekeink egybefonódnak, így egy szorosabb államközi együttműködés is indokolt lehet. Magyarország érdeke egy virágzó, erős Románia.

Fotó: Facebook/SRI

– Miért érdekli ennyire Románia Washingtont/Moszkvát?

– Moszkva fő érdeke az, hogy térségünkben akadályozza az amerikai tőke és biztonságpolitika térnyerését, érvényesítse ukrajnai érdekeit, és ráhasson a szankciók alakulására. Felmérések szerint az oroszok azt hiszik, hogy a NATO fenyegeti őket, mi persze tudjuk, hogy ez téves képzet – de mint minden mentalitásbeli megrögzöttség, csak hosszú idő múlva változtatható. Ugyanakkor Románia fekete-tengeri, balkáni, közép-európai beágyazottsága európai geopolitikai fontosságú, így fontos az energiapolitikai, infrastruktúra-projektben. Washington egyre inkább szövetségeseinek adja ki a globális biztonságpolitikájának menedzselését, Törökország megingása, Ukrajna polgárháborúja miatt nő Románia fontossága. Amerikai vállalkozók érdeklődnek a három fentebb említett romániai üzlet iránt is.

– Mekkora a mozgástere a jelenlegi nemzetközi geopolitikai, illetve a romániai belpolitikai helyzetben a romániai magyar közösségnek? Van-e valamilyen esély arra, hogy érvényesítse az önrendelkezésre vonatkozó törekvéseit?

– A romániai magyarság nehéz helyzetben van, mert a Nyugat nem akar újabb etnikai kisebbségi témákat előhozni a Balkánon, az Egyesült Államokból nézve az anyanyelvi oktatás is furcsa kisebbségi óhaj.

1990–91-ben a Neptuni Találkozókon az USA egyértelművé tette román és itteni magyar politikusoknak, nyelvhasználati jogokat kell adni a magyarságnak, az RMDSZ legyen a parlamentben és lehetőleg kormányközelben, hogy politikai egyeztetésekkel emancipálódjon.

Autonómiát csak egyes EU-s partnerek képzeltek el, de nem prioritásként. A Nyugat üzenete állandó azóta is: apró lépésekkel a román féllel egyetértésben haladjon előre a magyar érdekek ügye.

– Van-e valamilyen eszköze a magyar közösségnek arra, hogy ezek támogatására – a romániai stabilitás megőrzését szem előtt tartva – megszerezze a térségben Bukarestre jelentős befolyást gyakorló hatalmak támogatását?

– A romániai magyarság kérdését regionális összefüggésekben látják, az RMDSZ Bukarestben és külföldön demokratikus módon érvényesíthet érdeket. Minél képzettebben, profi módon.

– Hogyan alakulhat a Magyarország és Románia közötti viszony?

– A romániai többség és kisebbség közeledését szeretné a magyar kormány is, az EU szellemiségének megfelelően. Kétoldalú kapcsolataink húzóereje a gazdaság lesz, a kétoldalú kereskedelem meghaladja a 8 milliárd eurót, (összehasonlításként a bolgár–román kereskedelem csupán 2,5 milliárd euró). Ez azt jelenti, hogy a két állam üzletemberei megbíznak egymásban. Romániának gazdasági okokból is nyitnia kell Közép-Európa felé, állunk elébe, hogy kitűnő partner legyünk, hiszen Brüsszelben is hasonló érdekeink vannak.

– Milyen kimenetele lehet Románia számára a jelenlegi konfliktusnak?

– Egy év múlva, az elnökválasztások tisztázzák részben, ki kerül ki jobban a mostani hatalmi küzdelemből. Elméletileg három lehetőség van: Dragnea és a PSD jelöltje győz, ők kerekednek felül, elhúzódnak az ügyészségi vizsgálatok, lemondanak tábornokok. Johannis, a PNL és a SRI gyűrik maguk alá a PSD-t. SRI-közeli vezetője lesz a PSD-nek, pl. Mihai Tudose. Nő az államfői hivatal fontossága a politikában. A 3 nagy előbb említett üzlet ehhez a táborhoz kerül. Döntetlen. Folytatódik tehát a mostani konfrontatív belpolitika. A belpolitikai küzdelem kimenetele kiszámíthatatlan, mert ismeretlen tényezőktől függ: milyen politikusokat kompromittáló adatok kerülnek elő, mit tesznek az ügyészségek, ezzel összefüggésben hogyan osztozkodnak az érdekcsoportok a 3 üzleten. A közvélemény alakulása is bizonytalan a sok manipulálás miatt. Hosszú forró politikai nyárnak nézünk elébe.

Barabás T. János                                                                                                                  Barabás T. János Kolozsvárott született, az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol–történelem szakból, valamint a Leedsi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Karán nemzetközi kapcsolatokból szerzett diplomát. 1992 óta diplomata; szolgált Londonban, Bukarestben és Chişinăuban, utóbbi helyen nagykövetségi első beosztottként. Fő kutatási területe Románia, Moldova, szomszédságpolitika, valamint az információs hadviselés és a biztonságpolitika. Két verseskötetet és több tanulmányt publikált.
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS