Versengés tapasztalható a verespataki bányaügy, az állami vagyonalap (FSI) vagy a fekete-tengeri szénhidrogén feletti befolyás elnyeréséért is. Emlékezzünk arra, hogy Emil Boc kormányát is a titkosszolgálatok buktatták meg 8 éve, amiben főszerepet játszott a gyógyszer-kereskedelem felügyeletének kérdése. A SRI volt igazgatója a csendőrséget, vagyis Dragnea fő támaszát, a BM-et tette felelőssé a mostani augusztusi tüntetés leveréséért. A PSD vezetői és a parlamenti többség válaszul a bíróságok és ügyészségek helyzetén változtatna, csökkentik a titkosszolgálatok költségvetését (kivéve a DGIPI-t), és amnesztiával igyekeznek a háttérbe szorítani a SRI politikusokra nézve veszélyes adatbázisának fontosságát.

– Liviu Dragneát azzal vádolják, hogy Moszkva kottájából játszik. Johannis viszont Washington és Brüsszel megbízható embere. Mennyire van ez így? Mekkora befolyással lehetnek idegen államok/hírszerzések a romániai belpolitikai életre?

– Nem vagyok olyan helyzetben, hogy ilyen részleteket ismerjek, de egy erősen manipulált társdalomban hajlamos a közvélemény összeesküvésekben látni az események mozgatórugóját. A valóságban sokkal összetettebb a helyzet, külföldi biztonsági és gazdasági érdekek jelennek meg térségünkben. A rengeteg „összeesküvést, kémtörténetet” tekinthetjük egymást ellentételező lobbizásoknak is. Nem hiszem persze, hogy az ország vezetői külföldi ügynökök lennének, de tény, hogy a külföldi hatalmak élénken érdeklődnek az itteni események iránt, elég ha az orosz Sputnik, a francia RFI, a német DW vagy az amerikai RFE hírportáljait olvassuk.

Fontos lenne, hogy a román fél tudatosítsa azt, hogy Magyarország megbízható szövetséges, természetesen nem folytatunk információs vagy egyéb támadásokat, sőt a fontosabb biztonsági, gazdasági érdekeink egybefonódnak, így egy szorosabb államközi együttműködés is indokolt lehet. Magyarország érdeke egy virágzó, erős Románia.

Autonómiát csak egyes EU-s partnerek képzeltek el, de nem prioritásként. A Nyugat üzenete állandó azóta is: apró lépésekkel a román féllel egyetértésben haladjon előre a magyar érdekek ügye.

– Van-e valamilyen eszköze a magyar közösségnek arra, hogy ezek támogatására – a romániai stabilitás megőrzését szem előtt tartva – megszerezze a térségben Bukarestre jelentős befolyást gyakorló hatalmak támogatását?

– A romániai magyarság kérdését regionális összefüggésekben látják, az RMDSZ Bukarestben és külföldön demokratikus módon érvényesíthet érdeket. Minél képzettebben, profi módon.

– Hogyan alakulhat a Magyarország és Románia közötti viszony?

– A romániai többség és kisebbség közeledését szeretné a magyar kormány is, az EU szellemiségének megfelelően. Kétoldalú kapcsolataink húzóereje a gazdaság lesz, a kétoldalú kereskedelem meghaladja a 8 milliárd eurót, (összehasonlításként a bolgár–román kereskedelem csupán 2,5 milliárd euró). Ez azt jelenti, hogy a két állam üzletemberei megbíznak egymásban. Romániának gazdasági okokból is nyitnia kell Közép-Európa felé, állunk elébe, hogy kitűnő partner legyünk, hiszen Brüsszelben is hasonló érdekeink vannak.

– Milyen kimenetele lehet Románia számára a jelenlegi konfliktusnak?

– Egy év múlva, az elnökválasztások tisztázzák részben, ki kerül ki jobban a mostani hatalmi küzdelemből. Elméletileg három lehetőség van: Dragnea és a PSD jelöltje győz, ők kerekednek felül, elhúzódnak az ügyészségi vizsgálatok, lemondanak tábornokok. Johannis, a PNL és a SRI gyűrik maguk alá a PSD-t. SRI-közeli vezetője lesz a PSD-nek, pl. Mihai Tudose. Nő az államfői hivatal fontossága a politikában. A 3 nagy előbb említett üzlet ehhez a táborhoz kerül. Döntetlen. Folytatódik tehát a mostani konfrontatív belpolitika. A belpolitikai küzdelem kimenetele kiszámíthatatlan, mert ismeretlen tényezőktől függ: milyen politikusokat kompromittáló adatok kerülnek elő, mit tesznek az ügyészségek, ezzel összefüggésben hogyan osztozkodnak az érdekcsoportok a 3 üzleten. A közvélemény alakulása is bizonytalan a sok manipulálás miatt. Hosszú forró politikai nyárnak nézünk elébe.