Milyen az, amikor egy írót egy film kapcsán kérdeznek a legtöbbször, mi a történelmi regény szerepe, miért döntött amellett, hogy a Hunyadi-korszakról ír regénysorozatot? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Bán János, közismertebb nevén Bán Mór író Tusványoson, a Rádió GaGa kérdéseire a Duma Dubában.
2025. július 25., 16:562025. július 25., 16:56
Az interjúból többek között kiderül, hogy az író büszke arra, hogy a regényei és a belőlük készült Hunyadi-sorozat révén rengeteg emberhez sikerült eljutni, akik ennek köszönhetően elkezdték beleásni magukat az adott kor történelmébe. Szerinte
Mint fogalmazott, a könyveiből készült sorozat gyakorlatilag a magyar színjátszást szempontjából a határok teljes figyelembevétele nélkül jött létre, továbbá a sorozat osztrák rendezőjének sem kellett ecsetelni, hogy kicsoda Hunyadi, mert már ismerte a történetét.
Bán Mór azt is elmondta, hogy a magyar premier után Szlovéniában is vetített sorozat nézettsége szépen nőtt, a szlovénoknak pedig valahol a sorozat közepén esett le, hogy ez a fickó, akiről ez a sorozat szól az nem más, mint Mátyás király apja.
– ecsetelte a Hunyadi-regények írója, aki azt is jónak tartja, hogy viták alakultak ki a sorozat
– példálózott Bán Mór.
„A történelmi regény célja az, hogy rekonstruáljon egy korszakot, keltsen életre egy történelmi hőst, és szerettesse meg az olvasóval, hozza közelebb hozzánk azt a korszakot, teremtse meg azt az igényt, hogy ezt a korszakot – jelen esetben a Hunyadiak korát – érezzük a magunkénak” – mondta még az interjúban Bán Mór, hozzátéve, hogy ő még nem találkozott olyan történelmi regényíróval aki azt mondta volna, hogy amit ő megírt, az tényleg úgy is történt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul szobor melletti robbantás után mentették fel.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel.
Románia és Moldova esetleges egyesülése fájdalmas téma a moldovai társadalom számára, az itteni lakosság túlnyomó többsége ellenzi a Romániával való uniót – szögezte le a Krónikának adott interjúban Sergei Manastyrly gagauz politológus.
Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a Gagauz Autonóm Területi Egység három évtizedes történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről.
Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.
A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!