Varga Péter Miklós, a budapesti Agrárminisztérium új főosztályvezetője
Fotó: Makkay József
Varga Péter Miklóst, a budapesti Agrárminisztérium új főosztályvezetőjét rendszeresen hívják erdélyi gazdaszervezetek előadást tartani. A magyarországi szakember az erdélyi szövetkezeti háló megalapozásával is foglalkozik, amivel a gazdák feldolgozási és értékesítési lehetőségekhez jutnának. Az agrártárca illetékese többek között a készülő határon túli agrárstratégiáról nyilatkozott a Krónikának.
2022. szeptember 27., 13:312022. szeptember 27., 13:31
– Stratégiai tanácsadóként a budapesti Agrárminisztérium keretében működő Kárpát-medencei Együttműködések Főosztályának új vezetőjévé nevezték ki. Miben merült ki az eddigi munkája?
– Idestova 25 éve dolgozom tanácsadóként, kormányzati stratégiákat is készítettem. Sokat dolgoztam a magyar kormánynak, ennek keretében jártam Székelyföldre is. A stratégiai tanácsadás titka, hogy komplex problémák megoldásában próbál segítséget nyújtani kormányzati, illetve céges megrendelőknek. Rendszeresen foglalkoztam mezőgazdasági kérdésekkel, megírtam Magyarország digitális agrárstratégiáját. Ennek kapcsán végig kellett gondolni a teljes termékpálya működését termelőtől a fogyasztóig.
– A magyar agrárstratégia kapcsán miként kerülnek képbe az erdélyi termelők?
– Van egy jól működő falugazdász-hálózatunk Erdélyben is, amelyet a magyar szaktárca finanszíroz. Székelyföldön is elindítottunk egy közös gondolkodást, útkeresést azzal kapcsolatban, hogy a pici gazdaságokat és a nagyon változó piacot hogyan lehet olyan termékpályákkal összekapcsolni, ami hozzásegíti a gazdákat ahhoz, hogy több jövedelem maradjon a zsebükben.
Fotó: Makkay József
– A Kárpát-medencében milyen mértékben azonosak a gazdák gondjai?
– Kicsit más a színezetük, de alapjában véve mindenhol ugyanazok a gondok nehezítik a gazdatársadalom életét. Az éghajlatváltozást mindenki ismeri, de a fogyasztói piac is gyorsan változik a koronavírus-járvány és a háború miatt. Ez tetőzik az elszabadult energiaárak miatt.
Hiába termel valaki biominőségű terméket, ha csak a falu piacára jut el vele. A faluban nincs olyan vásárlóerő, amely megfizethetné a termék valódi árát. Ez a célközönség máshol él.
– A kidolgozás alatt álló agrárstratégia hogyan orvosolná az értékesítés problémáit?
– Ha ismerősnek adom el az árut, nekem elhiszi, hogy az jó minőségű. De ha egy ismeretlennel találkozik a gazda, az miért higgyen neki? Itt tevődik fel az izgalmas kérdés, hogy miért vásárolnak üzletláncokban az emberek. Egyrészt kényelmesebb, másrészt van egy minőségbiztosítás. Ami nem azt jelenti, hogy amit megvásárolok, az finom, hanem azt, hogy legalábbis nem ártalmas az egészségre.
Erre készítettem modelleket. Úgy kértek föl a munkára, hogy az egész Kárpát-medencében indítsuk el a folyamatot. Aminek a lényege az, hogy a kistermelő és a fogyasztó között a termékek megfelelő áron történő értékesítését lehetővé tevő termékpályák jöjjenek létre. Amihez minőségbiztosítás, és ha szükséges, logisztika is kell.
Fotó: Makkay József
– Milyen forrásokból lehet mindezt finanszírozni?
– Kárpátalját kivéve a Kárpát-medence valamennyi régiójában rengeteg uniós forrás áll majd rendelkezésre erre a célra. A kezdetektől olyan fejlesztések kellenek, amelyek megalapozzák a folyamatot. Leegyszerűsítve a dolgot, nem minden gazdának kell traktort vásárolnia, mert nem az fogja a jövedelmét biztosítani. A biztos bevételét az adja, ha megfelelő helyen tud értékesíteni.
– A Kárpát-medencei együttműködés kapcsán Nagy István mezőgazdasági miniszter legutóbbi, erdélyi látogatásán úgy fogalmazott, hogy a jövő a szövetkezeteké. Hogyan lehet megértetni ezt olyan gazdákkal, akik ódzkodnak az együttműködéstől?
– Ki kell mondani, hogy aki nem akar szövetkezni, annak a mezőgazdaságban nem lesz jövője. Ezen a ponton fog eldőlni, hogy hosszabb távon ki marad meg gazdaként. Lehet részidős gazdálkodást folytatni családi ellátásra, de ebből nem származik jövedelem. A háborús helyzet nyilván árnyalhatja a képet, mert ha élelmiszerhiány lesz, akkor mindent el lehet adni, de nagyon remélem, hogy nem ebbe az irányba haladunk. Ha lesz elegendő élelmiszer a piacon, csak az a gazda tud talpon maradni, aki egy értékesítési lánc részévé válik.
– Játsszunk el a gondolattal, hogy miként fog megváltozni például a székelyföldi tehéntartó gazdák élete, ha többségük szövetkezeti tagként termeli meg és értékesíti a tejét!
– Vegyük alapul a hegyi legelőkön tartott állatok különleges tejét, amiből kiváló minőségű, érlelt sajtokat lehet előállítani, miközben a kereskedelemben jelenleg kapható sajtok többsége a forrázott, lágy sajt kategóriájába tartozik. Hasonlítsuk össze a székelyföldi gazda érlelt sajtját a svájci sajttal. Minőségben a svájci termék semmivel sem jobb, mint a székelyföldi, az ára mégis nagyságrenddel többe kerül. Magyar pénznemben számolva az olcsóbb svájci sajt kilója 11-12 ezer forint (135 lej), míg a drágábbak húszezerbe kerülnek. Gondolkozzunk el azon, hogy a hasonló erdélyi minőségű termék mennyiért kel el…
Az első állomás a hegyi legelő, ahonnan a tej eljut a sajtüzembe, onnan az érlelőbe, ahol besorolják, ellenőrzik a minőségét, és küldik a piacra. A svájci sajt igazából egy vezetőmárkát jelent, ami a szarvasmarhatartók jövedelmének 70-80 százalékát biztosítja. A többi sajt, a helyi kis márkák a turizmust szolgálják. Az is fontos, hogy minden falunak, vagy akár minden gazdának legyen saját sajtja, de a fő jövedelmet nem az adja.
Fotó: Makkay József
– Miként lehet meghonosítani Erdélyben a svájci, a dán vagy a holland szövetkezeti modellt?
– Abból kell kiindulni, hogy a szövetkezetek valamikor itt is sikeresen működtek. Annyi különbséggel, hogy nálunk ez több évtizede megszakadt, míg Nyugat-Európában töretlenül működik ma is. El kell fogadni, hogy a tradicionális, romantikus mezőgazdaság – amelyben a gazda termel, feldolgoz és értékesít – csak a falusi turizmust szolgálhatja.
A tejtermelésben az a dolga, hogy alacsony csíraszámú, ellenőrzött tejet állítson elő. A sajtkészítőnek és a sajtérlelőnek más-más a feladata, a marketingé pedig az, hogy a jó minőségű sajtot eljuttassa a fizetőképes fogyasztóhoz. Talán szentségtörés, amit mondok, de tíz év múlva minden áruházban székelyföldi hegyi legelőkről származó érlelt sajtot szeretnék látni.
– Vannak szövetkezeti kezdeményezések Erdélyben is, de áttörésről még nem beszélhetünk. Ha az erdélyi magyar gazdaszervezetek és a magyar szakminisztérium együttműködése sikeres lesz, mikor várható az új szövetkezeti háló megerősödése?
– Ha nem szeretik a gazdák a szövetkezés szót hallani, használjuk inkább az együttműködés megnevezést. Legalább két-három éves folyamatról van szó, amelynek során képzésekre és olyan technológiákra lesz szükség, amivel a rendszer alapjait tudjuk megteremteni. A tejtermelésnél maradva, minden azzal kezdődik, hogy a tehén és a juh által megtermelt kiváló minőségű erdélyi tejet a legelőkről csíramentesen eljuttassuk a tejüzembe. A termékpálya minden állomását ki kell építeni. Erre a mostani, válságos időszakban lehet készülni, hogy amikor túljutunk a mai gondokon, az erdélyi szövetkezeti rendszer működőképes legyen. Nem lesz más út!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Romániában a politikai válság endemikus, nem személyekhez, hanem struktúrához kapcsolódik, ami onnan ered, hogy a jogszabályok túlzott hatalommal ruházzák fel a miniszterelnököt – állapította meg a Krónikának Cristian Pîrvulescu politológus.
Interjú Krivánszky Miklóssal, a Deportálások Áldozatainak és Leszármazottaiknak Szövetsége elnökével a Beneš-dekrétumokról, a felvidéki politika felelősségéről, az EU szerepéről, a kényszermunkára hurcoltak kárpótlási esélyeiről.
Ha a következő magyar kormány az elődjéhez hasonlóan új összetartozási kapcsokat tud szőni az erdélyi, külhoni magyarokkal, akkor mellé állunk – jelentette ki a Krónikának Bölöni László.
Nehezen képzelhető el, hogy az Ilie Bolojan vezette kisebbségi kormány hosszú életű lesz – állapította meg a Krónikának Ioan Stanomir politológus. A Bukaresti Egyetem alkotmányjogásza szerint a PSD a koalíció létrejöttétől kétszínű magatartást tanúsított.
A nagy közös ügyeinkben, nemzet- és szakpolitikai kérdésekben folyamatos lesz a konzultáció az új magyar kormány és az RMDSZ között – nyilatkozta a Krónikának Kelemen Hunor a Magyar Péterrel folytatott megbeszélését követően.
Meg kell várni, hogy mi a viszonya az új magyar kormánynak a határon túli magyarokhoz, milyen nemzetpolitikája van, nekünk ahhoz kell viszonyulnunk – jelentette ki a Krónikának Kelemen Hunor.
Kelemen Hunor szerint az anyaországban 2010 óta megvalósult nemzetpolitikai paradigmaváltásra vezethető vissza, hogy az RMDSZ az idei országgyűlési választáson is a Fidesz-KDNP pártszövetséget támogatja.
A Fidesz-KDNP már akkor egységes Kárpát-medencei magyarságban, határon átívelő nemzetegyesítésben gondolkodott, amikor még nem volt meg a lehetőség megadni a külhoni magyaroknak az állampolgárságot – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár.
Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!