
Magyar–román zöldség-gyümölcs kereskedelmi központ épült Csengersimánál; a határ menti mezőgazdasági termelőknek értékesítési lehetőséget teremtő létesítményt augusztus végén nyitják meg – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település közös önkormányzati hivatalának kirendeltség-vezetője az MTI-vel.
2013. augusztus 11., 15:562013. augusztus 11., 15:56
Homoki Tamás elmondta: a Csengersima–Pete közötti magyar-román határállomásra vezető 49-es számú főút mentén épült piaccsarnok és hűtőház a csengersimai önkormányzat, valamint a szatmárnémeti Consult Scolari Egyesület beruházásában, az Európai Unió támogatásával épült. Az 1,8 millió eurós fejlesztéshez Brüsszel 1,5 millió euróval járult hozzá.
A beruházók 200 ezer eurós magyar és román nemzeti támogatást is kaptak tervük valóra váltásához, illetve 80 ezer euró saját forrást használtak fel. A projekt része volt, hogy Szatmárnémetinél egy 670 négyzetméteres, több irodából álló, illetve konferencia-tolmácsrendszerrel ellátott képzési, üzleti és tanácsadó centrum épült. Mint beszámoltunk, a képzési központban a két ország érintett kereskedőinek már megtartották az első tanfolyamokat is.
Csengersimánál egy 1400 négyzetméteres kis- és nagybani piaccsarnok épült, 11 üzlettel és 61 értékesítési hellyel. Továbbá létrehoztak egy 1200 négyzetméteres, 62 vagonos hűtőházat is. Homoki Tamás kiemelte: a piaccsarnokban a környék őstermelői, családi gazdálkodói, illetve agrártermeléssel foglalkozó vállalkozói értékesíthetik majd mezőgazdasági termékeiket. A vásárlók között természetesen viszonteladók is lehetnek, akik európai körülmények között, egy helyen, nagy tételben juthatnak hozzá a termelők által kínál zöldségfélékhez és gyümölcsökhöz.
A működtetők jelentős forgalom kialakulására számítanak, hiszen 200 kilométeres távolságon belül olyan nagyobb lélekszámú magyar és romániai városok találhatók, mint Debrecen, Nyíregyháza, Szatmárnémeti, Nagykároly, Zilah, Szilágysomlyó, Nagybánya, Nagyvárad, Dés, illetve Kolozsvár. Ezeken a településeken több, mint másfélmillió ember él, akiknek zöldség-gyümölcs ellátása részben a csengersimai piaccsarnokból és hűtőházból történhet majd.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
szóljon hozzá!