A képviselőház is megszavazta a tb-csökkentést

A szenátus által múlt héten elfogadott tervezet október elsejétől lép hatályba. Victor Ponta miniszterelnök tegnap úgy nyilatkozott: az Országos Statisztikai Intézettől (INS) kapott adatok megerősítették a 4 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseket, a tb-csökkentés által okozott költségvetési hiányt pedig teljes mértékben be tudják tömni, így nem lesz szükség plusz adókra vagy alternatív bevételi forrásokra.

„Elkészült a kimutatás az év első felének bevételeiről, és minden téren beleilleszkedünk a nemzetközi pénzintézetek által megadott határértékekbe. Ennek nyomán nincs akadálya a társadalombiztosítási hozzájárulás mérséklésének, amely munkahelyteremtő befektetőket vonz majd Romániába” – fogalmazott a kormányfő.

Hozzátette: a továbbiakban a parlamentnek a kabinet javaslatára olyan költségvetési tervet kell kidolgoznia a 2015–2016-os időszakra, amely elbírja a tb-csökkentést, és hozzájárul a gazdasági növekedéshez. 

Nem osztja a miniszterelnök optimizmusát Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, aki szerint további pénzügyi reformokra lenne szükség ahhoz, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése valóban hatékony legyen, és Románia kikerüljön abból az ördögi körből, amelybe a biztosítási rendszer kedvezményezettjeinek és hozzájárulóinak aránya közötti jelentős különbség miatt került.

„Az irányvonal megfelelő, de nem elégséges, hiszen a munkahelyteremtést több intézkedés együttes alkalmazásával lehet ösztönözni. Romániában legalább hatmillió biztosítást fizető, azaz munkavállaló állampolgárra lenne szükség, a tb-csökkentés önmagában pedig sem rövid, sem hosszú távon nem jelent megoldást” – fogalmazott Isărescu kedden, a BNR igazgatótanácsának pénzügyi politikáról folytatott megbeszélése után.

Az országban jelenleg alig 4,6 millióan rendelkeznek hivatalos munkahellyel. A központi jegybank kormányzója rámutatott: úgy tűnhet, hogy Románia gyengén teljesít abból a szempontból, hogy a bruttó hazai terméknek (GDP) csak 30 százalékát teszik ki a beszedett adók, illetékek és más hozzájárulások, de ez méltánylandó eredmény ahhoz képest, hogy a 10 milliós aktív lakosságból alig 4,6 millió dolgozik. „Mindez azt jelenti, hogy a munkaerőköltség 50–60 százalékát megadóztatják, ez hatalmas összeg” – vélekedett Isărescu.

Hozzátette: már 2000 óta – miniszterelnöki mandátuma lejárta óta – hangoztatja, hogy Románia ördögi körbe került a kevés munkavállaló miatt, amelyre nehéz megoldást találni. A kormányzó szerint sürgősen munkahelyteremtő országos programot kellene kidolgozni, főként a vidéki közegben, ahol rendkívül látványos az alulfoglalkoztatottság.

„A mostani körülmények között lehetetlen megoldani a képletet: hogyan biztosítsuk hosszú távon a bevételek növekedését, miközben egyszerre kell megélhetést nyújtani például a nyugdíjasoknak, és visszaszorítani az adócsalást” – fogalmazott Isărescu.

Hasonlóan vélekednek egyes üzletemberek és gazdasági szakértők is: a Krónikának nemrég többen is úgy nyilatkoztak, hogy a tb-csökkentésnél hatékonyabb és szélesebb körű intézkedéseket várnak a kormánytól. Ilie Şerbănescu makrogazdasági elemző úgy fogalmazott: az öt százalékpontos tb-csökkentésnek inkább politikai, semmint gazdasági tétje van, az intézkedés pénzügyi hatása elenyésző lesz. „Ez egy újabb ajándék a nemzetközi tőkének, amely jelenleg csak bevételei 20 százaléka után fizet adót – 14 milliárd euró után adóznak, miközben a tényleges profitjuk 70 milliárd euróra rúg” – mutatott rá Ilie Şerbănescu.

A székelyföldi vállalkozók sem derűlátóbbak: Boér Árpád, a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye Rt. gazdasági igazgatója például kifejtette, hogy egy nagyvállalat nem a társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke alapján határozza meg, hogy alkalmaz vagy éppen elbocsát, mindezt a piac, a kereslet határozza meg.

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ugyanakkor úgy vélekedett: eredményesebb lenne, ha a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentése nem a munkáltatóra, hanem a munkavállalóra vonatkozna, az alkalmazottaknak ugyanis többet ér az öt százalékpont.