2010. november 25., 09:422010. november 25., 09:42
Az RMDSZ európai parlamenti képviselője a versenyképtelen szénbányák bezárását előíró állami támogatásról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – az úgynevezett Rapkay-jelentésről – rendezett vitán szólalt fel kedden. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a szénbányászat támogatása időről időre visszatér az EP napirendjére, de ezúttal megváltozott körülmények között.
„A szénbányászat támogatásáról szóló vita más körülmények között folyik, a gazdasági világválság még nem ért véget, a gazdasági visszaesés a mindennapok valóságát jelenti sok tagállamban. Az Európai Parlament nem hozhat olyan döntést, amely százezer európai munkahelyet szüntet meg, és velük együtt családok tízezreit taszítja szegénységbe” – jelentette ki Winkler. Mint hangsúlyozta, figyelembe kellene venni az EU új energetikai stratégiáját, amely tartalmazza azt, hogy Európának nem kellene kizárólag a kőolajtól és származékaitól függenie.
A képviselő egyetért azzal, hogy 21. századi európai gazdaságot kell létrehozni, de hozzátette, ez nem jelenthet nagyobb függőséget az EU külső beszállítóitól, hanem az erőforrások változatossá tételét és az energetikai függetlenségre törekvést kell eredményeznie.
Az EP plénuma a vita végén elfogadta a Rapkay-jelentést, amely 2018. december 31-éig teszi lehetővé a tagállamok számára a szénbányászat szubvencióját. A kompromisszumos megoldás módosító indítványok benyújtását követően született meg az Európai Néppárt és a szociáldemokraták megegyezésével. A módosítást aláírók között volt Winkler Gyula képviselő is. A megoldást élesen bírálták a liberális és zöld párti képviselők.
A bányászat állami támogatásának leginkább kedvezményezett tagállamai: Németország, Lengyelország, Spanyolország és Románia. Románia esetében az Európai Bizottság eredeti, 2014. december 31-i céldátumának érvényesülése gyakorlatilag a Zsil-völgyi szénbányászat teljes beszüntetését jelentette volna. A szénbányászat állami támogatásáról szóló végső döntést az Európai Tanácsnak kell meghoznia.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.