A Profesia.sk adatai szerint például az utóbbi két évben a szlovákok érdeklődése is folyamatosan csökkent a külföldi munkavégzés iránt, nem olyan csábító már számukra Nagy-Britannia, Csehország, Írország, Németország és Ausztria.
Bár Romániában – Bulgária mellett – a legalacsonyabbak a bérek az Unióban, az OECD jelentése alapján pedig ötször annyian dolgoznak feketén, mint az uniós átlag, mégis több, korábban nyugaton dolgozó barátkozik a hazai álláslehetőségekkel. Nem véletlen, ugyanis tavaly 37 százalékkal nőttek a nettó bérek néhány hiányszakmában, főleg a pénzügyi szektorban, az iparban dolgozó városiak jártak jól.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) által készített tavaszi felmérés szerint az uniós taggá vált nyolc országból 2004 óta Nagy-Britanniába érkezett egymillió kelet-európai munkavállaló fele már hazament. Az újonnan érkező keletiek száma pedig lényegesen kisebb; a tavalyi év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai jegyeztette be nagy-britanniai állását az ottani belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában. A külföldi munkavállalási kedvnek sok esetben a riasztó tapasztalatok, illetve hírek is gátat szabnak: a BBC egyik nyár eleji beszámolója szerint a brit élelmiszer-feldolgozó és agráripari cégek könyörtelenül kizsákmányolják a vendégmunkásokat.
A kelet-európaiak nagyobb otthoni munkavállalási kedve Magyarországon is érezhető. Jó példa erre Románia, ahol egy év alatt a háromnegyedére apadt a Magyarországon munkát vállalók száma. A magyarok viszont szívesen kacsingatnak külföldre, akár keletebbre is. Románia nyugati felében, a Partiumban és a Bánságban működő cégeknél becslések szerint akár hatezer magyar is dolgozhat. A Kelet-Magyarországról ingázók főként az építő- és a könnyűiparban találnak munkát.
Nem véletlen, hogy javul a magyarok külföldi munkavállalási kedve: a KSH adatai szerint az év elejétől számított átlagos reálkereset mindössze 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a mutató 2006 decemberében volt utoljára a pozitív tartományban. A munkanélküliség viszont nőtt, április–június között 7,6 százalékot tett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok