A Profesia.sk adatai szerint például az utóbbi két évben a szlovákok érdeklődése is folyamatosan csökkent a külföldi munkavégzés iránt, nem olyan csábító már számukra Nagy-Britannia, Csehország, Írország, Németország és Ausztria.
Bár Romániában – Bulgária mellett – a legalacsonyabbak a bérek az Unióban, az OECD jelentése alapján pedig ötször annyian dolgoznak feketén, mint az uniós átlag, mégis több, korábban nyugaton dolgozó barátkozik a hazai álláslehetőségekkel. Nem véletlen, ugyanis tavaly 37 százalékkal nőttek a nettó bérek néhány hiányszakmában, főleg a pénzügyi szektorban, az iparban dolgozó városiak jártak jól.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) által készített tavaszi felmérés szerint az uniós taggá vált nyolc országból 2004 óta Nagy-Britanniába érkezett egymillió kelet-európai munkavállaló fele már hazament. Az újonnan érkező keletiek száma pedig lényegesen kisebb; a tavalyi év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai jegyeztette be nagy-britanniai állását az ottani belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában. A külföldi munkavállalási kedvnek sok esetben a riasztó tapasztalatok, illetve hírek is gátat szabnak: a BBC egyik nyár eleji beszámolója szerint a brit élelmiszer-feldolgozó és agráripari cégek könyörtelenül kizsákmányolják a vendégmunkásokat.
A kelet-európaiak nagyobb otthoni munkavállalási kedve Magyarországon is érezhető. Jó példa erre Románia, ahol egy év alatt a háromnegyedére apadt a Magyarországon munkát vállalók száma. A magyarok viszont szívesen kacsingatnak külföldre, akár keletebbre is. Románia nyugati felében, a Partiumban és a Bánságban működő cégeknél becslések szerint akár hatezer magyar is dolgozhat. A Kelet-Magyarországról ingázók főként az építő- és a könnyűiparban találnak munkát.
Nem véletlen, hogy javul a magyarok külföldi munkavállalási kedve: a KSH adatai szerint az év elejétől számított átlagos reálkereset mindössze 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a mutató 2006 decemberében volt utoljára a pozitív tartományban. A munkanélküliség viszont nőtt, április–június között 7,6 százalékot tett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Látogatottsági adatok