A Profesia.sk adatai szerint például az utóbbi két évben a szlovákok érdeklődése is folyamatosan csökkent a külföldi munkavégzés iránt, nem olyan csábító már számukra Nagy-Britannia, Csehország, Írország, Németország és Ausztria.
Bár Romániában – Bulgária mellett – a legalacsonyabbak a bérek az Unióban, az OECD jelentése alapján pedig ötször annyian dolgoznak feketén, mint az uniós átlag, mégis több, korábban nyugaton dolgozó barátkozik a hazai álláslehetőségekkel. Nem véletlen, ugyanis tavaly 37 százalékkal nőttek a nettó bérek néhány hiányszakmában, főleg a pénzügyi szektorban, az iparban dolgozó városiak jártak jól.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) által készített tavaszi felmérés szerint az uniós taggá vált nyolc országból 2004 óta Nagy-Britanniába érkezett egymillió kelet-európai munkavállaló fele már hazament. Az újonnan érkező keletiek száma pedig lényegesen kisebb; a tavalyi év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai jegyeztette be nagy-britanniai állását az ottani belügyminisztériumnál, mint 2006 azonos időszakában. A külföldi munkavállalási kedvnek sok esetben a riasztó tapasztalatok, illetve hírek is gátat szabnak: a BBC egyik nyár eleji beszámolója szerint a brit élelmiszer-feldolgozó és agráripari cégek könyörtelenül kizsákmányolják a vendégmunkásokat.
A kelet-európaiak nagyobb otthoni munkavállalási kedve Magyarországon is érezhető. Jó példa erre Románia, ahol egy év alatt a háromnegyedére apadt a Magyarországon munkát vállalók száma. A magyarok viszont szívesen kacsingatnak külföldre, akár keletebbre is. Románia nyugati felében, a Partiumban és a Bánságban működő cégeknél becslések szerint akár hatezer magyar is dolgozhat. A Kelet-Magyarországról ingázók főként az építő- és a könnyűiparban találnak munkát.
Nem véletlen, hogy javul a magyarok külföldi munkavállalási kedve: a KSH adatai szerint az év elejétől számított átlagos reálkereset mindössze 0,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a mutató 2006 decemberében volt utoljára a pozitív tartományban. A munkanélküliség viszont nőtt, április–június között 7,6 százalékot tett ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok