Elemzők szerint Dan Voiculescu üzletember-politikus pénzmosás miatti elítélésével „megnyílt Pandora szelencéje”, és a nyomozó hatóságok górcső alá vehetik a Romániában az elmúlt 25 évben gyanús körülmények között megkötött többi privatizációs szerződést is.
2014. augusztus 11., 20:012014. augusztus 11., 20:01
A dúsgazdag oligarcha a bukaresti élelmiszer-kutató intézet (ICA) 2003-ban végrehajtott magánosítása miatt kapott tíz év szabadságvesztést, miután bizonyságot nyert, hogy a piaci árnál 75-szörös alacsonyabb összegért, százezer euróért kaparintotta meg az intézmény telkét (képünkön), 60 millió eurós kárt okozva az államnak.
Az ügyben született ítélet azért mérföldkő a hazai törvénykezés történetében, mivel a bíróság először mondta ki az állam és a magánbefektető közötti adásvételi szerződés visszafordíthatóságát, elrendelve egyúttal a kár megtérítését a szóban forgó telek és a hozzá tartozó ingatlanok, továbbá több millió euró elkobzásával.
Romániában eddig nem készült kimutatás a rendszerváltás óta lebonyolított privatizációból származó vételár volumenéről, ám becslések szerint ezekből 7 és tízmilliárd euró közötti összeg folyt be az államkasszába. A Ziarul Financiar gazdasági lap a Voiculescu-ügy kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a számottevő korrupció és csalás kiküszöbölése révén a román állam legkevesebb tízszer nagyobb bevételre tehetett volna szert a magánosítási folyamat során.
Annál is inkább, mivel az elmúlt 25 évben több mint 11 ezer privatizációs ügyletet bonyolítottak le a hatóságok nyolcezer vállalat eladásával, és a legsikeresebbnek ítélt tranzakciókból is csak ötmilliárd euró haszna származott a költségvetésnek.
A Román Kereskedelmi Bankot (BCR) például 2,2 milliárd euróért adták el az osztrák Erstének, a Petrom kőolaji társaságot 670 millió euróért a szintén osztrák OMV-nek, a Romtelecom telefonszolgáltatót 675 millió dollárért a görög OTE társaságnak, a Dacia autógyárat pedig 48,6 millió euróért a francia Renault-nak. Se szeri, se száma viszont a botrányba vagy kudarcba fulladt ügyleteknek – ilyen többek között a CFR teherszállítási részlege, a brassói kamion- és traktorgyár,
a resicabányai színesfém-kohászati kombinát, az Oltchim vegyipari üzem vagy a Rompetrol kőolajipari társaság esete.
Florin Pogonaru, a romániai üzletembereket tömörítő egyesület elnöke a ZF-nek elmondta, számtalan állami vállalatot a birtokukban lévő telekért és ingatlanokért vásároltak meg magánbefektetők, a legtöbb esetben potom pénzért. Miközben szerinte a BCR magánosítása nevezhető a legsikeresebb ügyletnek Romániában, Pogonaru úgy véli: nemzetbiztonsági kockázatot hordoz a hazai bankszektor 90 százalékos arányban történt kiárusítása.
Aurelian Dochia gazdasági elemző úgy nyilatkozott, a Voiculescu-ügylet semmissé nyilvánítása nyomán elvileg újranyithatók a gyanúsnak vélt privatizációs szerződések, ám ez számtalan akadályba ütközik. „Nagyon nehéz kiásni az idők folyamán megannyi állami intézményhez átkerült privatizációs dossziékat. Ráadásul egy átfogó ankét negatív üzenettel is bírhat a befektetők irányában. Viszont Pandora szelencéjét már megnyitották” – állapította meg a gazdasági lapnak Dochia.
Felmerül egyébként a magánosításokat felügyelő állami tisztviselők felelősségre vonhatóságának kérdése is. A privatizációs hatóságot a Năstase-kormány idején irányító Ovidiu Muşetescut például többször vádolták azzal, hogy jóval áron alul „elkótyavetyélte” az állami vagyont. Ő azonban 2009-ben elhunyt, így már nem kérhető számon rajta egyetlen szerződés sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!