
Elemzők szerint Dan Voiculescu üzletember-politikus pénzmosás miatti elítélésével „megnyílt Pandora szelencéje”, és a nyomozó hatóságok górcső alá vehetik a Romániában az elmúlt 25 évben gyanús körülmények között megkötött többi privatizációs szerződést is.
2014. augusztus 11., 20:012014. augusztus 11., 20:01
A dúsgazdag oligarcha a bukaresti élelmiszer-kutató intézet (ICA) 2003-ban végrehajtott magánosítása miatt kapott tíz év szabadságvesztést, miután bizonyságot nyert, hogy a piaci árnál 75-szörös alacsonyabb összegért, százezer euróért kaparintotta meg az intézmény telkét (képünkön), 60 millió eurós kárt okozva az államnak.
Az ügyben született ítélet azért mérföldkő a hazai törvénykezés történetében, mivel a bíróság először mondta ki az állam és a magánbefektető közötti adásvételi szerződés visszafordíthatóságát, elrendelve egyúttal a kár megtérítését a szóban forgó telek és a hozzá tartozó ingatlanok, továbbá több millió euró elkobzásával.
Romániában eddig nem készült kimutatás a rendszerváltás óta lebonyolított privatizációból származó vételár volumenéről, ám becslések szerint ezekből 7 és tízmilliárd euró közötti összeg folyt be az államkasszába. A Ziarul Financiar gazdasági lap a Voiculescu-ügy kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a számottevő korrupció és csalás kiküszöbölése révén a román állam legkevesebb tízszer nagyobb bevételre tehetett volna szert a magánosítási folyamat során.
Annál is inkább, mivel az elmúlt 25 évben több mint 11 ezer privatizációs ügyletet bonyolítottak le a hatóságok nyolcezer vállalat eladásával, és a legsikeresebbnek ítélt tranzakciókból is csak ötmilliárd euró haszna származott a költségvetésnek.
A Román Kereskedelmi Bankot (BCR) például 2,2 milliárd euróért adták el az osztrák Erstének, a Petrom kőolaji társaságot 670 millió euróért a szintén osztrák OMV-nek, a Romtelecom telefonszolgáltatót 675 millió dollárért a görög OTE társaságnak, a Dacia autógyárat pedig 48,6 millió euróért a francia Renault-nak. Se szeri, se száma viszont a botrányba vagy kudarcba fulladt ügyleteknek – ilyen többek között a CFR teherszállítási részlege, a brassói kamion- és traktorgyár,
a resicabányai színesfém-kohászati kombinát, az Oltchim vegyipari üzem vagy a Rompetrol kőolajipari társaság esete.
Florin Pogonaru, a romániai üzletembereket tömörítő egyesület elnöke a ZF-nek elmondta, számtalan állami vállalatot a birtokukban lévő telekért és ingatlanokért vásároltak meg magánbefektetők, a legtöbb esetben potom pénzért. Miközben szerinte a BCR magánosítása nevezhető a legsikeresebb ügyletnek Romániában, Pogonaru úgy véli: nemzetbiztonsági kockázatot hordoz a hazai bankszektor 90 százalékos arányban történt kiárusítása.
Aurelian Dochia gazdasági elemző úgy nyilatkozott, a Voiculescu-ügylet semmissé nyilvánítása nyomán elvileg újranyithatók a gyanúsnak vélt privatizációs szerződések, ám ez számtalan akadályba ütközik. „Nagyon nehéz kiásni az idők folyamán megannyi állami intézményhez átkerült privatizációs dossziékat. Ráadásul egy átfogó ankét negatív üzenettel is bírhat a befektetők irányában. Viszont Pandora szelencéjét már megnyitották” – állapította meg a gazdasági lapnak Dochia.
Felmerül egyébként a magánosításokat felügyelő állami tisztviselők felelősségre vonhatóságának kérdése is. A privatizációs hatóságot a Năstase-kormány idején irányító Ovidiu Muşetescut például többször vádolták azzal, hogy jóval áron alul „elkótyavetyélte” az állami vagyont. Ő azonban 2009-ben elhunyt, így már nem kérhető számon rajta egyetlen szerződés sem.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!