Elemzők szerint Dan Voiculescu üzletember-politikus pénzmosás miatti elítélésével „megnyílt Pandora szelencéje”, és a nyomozó hatóságok górcső alá vehetik a Romániában az elmúlt 25 évben gyanús körülmények között megkötött többi privatizációs szerződést is.
2014. augusztus 11., 20:012014. augusztus 11., 20:01
A dúsgazdag oligarcha a bukaresti élelmiszer-kutató intézet (ICA) 2003-ban végrehajtott magánosítása miatt kapott tíz év szabadságvesztést, miután bizonyságot nyert, hogy a piaci árnál 75-szörös alacsonyabb összegért, százezer euróért kaparintotta meg az intézmény telkét (képünkön), 60 millió eurós kárt okozva az államnak.
Az ügyben született ítélet azért mérföldkő a hazai törvénykezés történetében, mivel a bíróság először mondta ki az állam és a magánbefektető közötti adásvételi szerződés visszafordíthatóságát, elrendelve egyúttal a kár megtérítését a szóban forgó telek és a hozzá tartozó ingatlanok, továbbá több millió euró elkobzásával.
Romániában eddig nem készült kimutatás a rendszerváltás óta lebonyolított privatizációból származó vételár volumenéről, ám becslések szerint ezekből 7 és tízmilliárd euró közötti összeg folyt be az államkasszába. A Ziarul Financiar gazdasági lap a Voiculescu-ügy kapcsán arra a következtetésre jutott, hogy a számottevő korrupció és csalás kiküszöbölése révén a román állam legkevesebb tízszer nagyobb bevételre tehetett volna szert a magánosítási folyamat során.
Annál is inkább, mivel az elmúlt 25 évben több mint 11 ezer privatizációs ügyletet bonyolítottak le a hatóságok nyolcezer vállalat eladásával, és a legsikeresebbnek ítélt tranzakciókból is csak ötmilliárd euró haszna származott a költségvetésnek.
A Román Kereskedelmi Bankot (BCR) például 2,2 milliárd euróért adták el az osztrák Erstének, a Petrom kőolaji társaságot 670 millió euróért a szintén osztrák OMV-nek, a Romtelecom telefonszolgáltatót 675 millió dollárért a görög OTE társaságnak, a Dacia autógyárat pedig 48,6 millió euróért a francia Renault-nak. Se szeri, se száma viszont a botrányba vagy kudarcba fulladt ügyleteknek – ilyen többek között a CFR teherszállítási részlege, a brassói kamion- és traktorgyár,
a resicabányai színesfém-kohászati kombinát, az Oltchim vegyipari üzem vagy a Rompetrol kőolajipari társaság esete.
Florin Pogonaru, a romániai üzletembereket tömörítő egyesület elnöke a ZF-nek elmondta, számtalan állami vállalatot a birtokukban lévő telekért és ingatlanokért vásároltak meg magánbefektetők, a legtöbb esetben potom pénzért. Miközben szerinte a BCR magánosítása nevezhető a legsikeresebb ügyletnek Romániában, Pogonaru úgy véli: nemzetbiztonsági kockázatot hordoz a hazai bankszektor 90 százalékos arányban történt kiárusítása.
Aurelian Dochia gazdasági elemző úgy nyilatkozott, a Voiculescu-ügylet semmissé nyilvánítása nyomán elvileg újranyithatók a gyanúsnak vélt privatizációs szerződések, ám ez számtalan akadályba ütközik. „Nagyon nehéz kiásni az idők folyamán megannyi állami intézményhez átkerült privatizációs dossziékat. Ráadásul egy átfogó ankét negatív üzenettel is bírhat a befektetők irányában. Viszont Pandora szelencéjét már megnyitották” – állapította meg a gazdasági lapnak Dochia.
Felmerül egyébként a magánosításokat felügyelő állami tisztviselők felelősségre vonhatóságának kérdése is. A privatizációs hatóságot a Năstase-kormány idején irányító Ovidiu Muşetescut például többször vádolták azzal, hogy jóval áron alul „elkótyavetyélte” az állami vagyont. Ő azonban 2009-ben elhunyt, így már nem kérhető számon rajta egyetlen szerződés sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!