
Fotó: Agerpres
2010. július 30., 12:482010. július 30., 12:48
A kormány betartja az IMF-fel kötött megállapodásban szereplő feltételeket, így a pénzügyi intézet képviselői jó benyomással távoznak Bukarestből és nem lesz gond a kölcsön újabb részletének átutalásával, véli Mihai Tănăsescu, Románia képviselője a Nemzetközi Valutaalapnál. „Az intézkedések gyakorlatba ültetése mutatja az elszántságot. A tárgyalásaink alapján azt hiszem, jó benyomással távoznak” – nyilatkozta Tănăsescu a Mediafaxnak. Arra a kérdésre, lesz-e gond a következő 900 millió eurós részlet átutalásával, azt mondta: „Határozottan nem”. Tănăsescu hangsúlyozta, hogy a következő részlet átutalásáról az IMF vezetőtanácsa dönt azt követően, hogy elemzik a bukaresti küldöttség tapasztalatait.
A szakember nem osztja a kormány véleményét, miszerint az országnak további pénzekért kell folyamodnia a nemzetközi pénzügyi szervezethez. „Most nem tárgyaltunk újabb kölcsönről. Gondolom, a következő, októberi látogatáskor szó lesz erről a kérdésről is. De ez a kormány döntése. Közgazdászként az a magánvéleményem, folytatni kell az együttműködést az IMF-fel és az Európai Bizottsággal. Úgy gondolom, egy ilyen partnerség hasznos (...), de nem hiszem, hogy szükség lesz újabb kölcsönre”, nyilatkozta a román IMF-képviselő. Franks hétfőn jelentette be, hogy az IMF „egy adott pillanatban” tárgyal majd a kormánnyal a további kapcsolatukról, hozzátéve, a kabinet érdeklődött újabb kölcsön lehetőségéről. Románia tavaly tavasszal kötött finanszírozási megállapodást az IMF-fel, az EU-val, a BERD-vel és a Világbankkal. A két évre szóló szerződés során körülbelül 20 milliárd eurót kap az ország. A jelenlegi szerződés jövő év tavaszán jár le.
Romániának jövőre „jó” gazdasági növekedése lesz két év viszszaesés után, várhatóan a fogyasztás és az export is nőni fog, jelentette ki Mihai Tănăsescu. „Két év recesszió után egy jó növekedés várható”, mondta a szakember, hozzátéve, hogy idén valószínűleg 1,7–1,9 százalék lesz a recesszió mértéke. Az idei évre érvényes hivatalos becsléseket az IMF felmérő körútja után hozzák nyilvánosságra. A múlt hét elején az IMF romániai küldöttségének vezetője, Jeffrey Franks elmondta, bizakodóbb, mint más elemzők, 2011-ben elképzelhetőnek tartja a román gazdaság növekedését.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.