
Óvatosságra intette Romániát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely ugyanakkor kész tárgyalni a román kormánnyal a tervezett adócsökkentésekről – jelentette ki a nemzetközi szervezet szóvivője. A washingtoni székhelyű pénzintézet először fejtette ki álláspontját hivatalosan ebben a kérdésben azt követően, hogy Victor Ponta miniszterelnök a múlt héten bemutatta kormánya adócsökkentési terveit.
2015. február 24., 17:422015. február 24., 17:42
Az IMF szóvivője kijelentette: a kormánynak alaposan elemeznie kell az adócsökkentést azért, hogy jobban megértse az államháztartási hiánycél teljesítésének módozatait. Hozzátette: az IMF kész tárgyalni a kormánnyal az adótörvény módosításáról.
Amint arról beszámoltunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Korábban egyébként a Hotnews.ro portál arról írt, hogy az IMF elismeri, magas az áfa Romániában, de a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében.
A Románia és az IMF közötti elővigyázatossági típusú hitelszerződés ősszel jár le, a felek a két legutóbbi felülvizsgálati látogatáson nem tudtak megállapodni a vállalt feltételekről. Február elején a szénkitermelő iparban tervezett szerkezetátalakítások, valamint a lakossági gázár növekedési üteme miatt támadtak nézeteltérések. Az IMF legközelebbi bukaresti látogatása áprilisra várható.
Jegybanki bírálat
Eközben Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza is arról beszélt, hogy a monetáris és adó politika lazítása nem vezet gazdasági növekedéshez. „Ha ezekkel bővülést lehetne elérni, akkor Zimbabwéban lenne a legnagyobb gazdasági növekedés, hiszen ott a leglazább a monetáris politika” – jegyezte meg a jegybanki illetékes.
Szerinte csak súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg általános trendként jelenik meg az elképzelés, miszerint ez lenne a jó út, ám úgy véli, nem szabadna sutba vágni az évszázados tapasztalatokat emiatt az új – Lazea szerint egyébként hibás – irányzatért.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Romániát nem szabad összehasonlítani a nagyhatalmakkal, mint pélfául Nagy-Britanniával vagy Kínával, ezek ugyanis fedezni tudják adósságaikat külföldön lévő aktíváikkal. „De ha te (Románia – szerk. megj.) nettó befizető vagy, s nincsen birodalmad, miről is beszélünk” – tette fel a költői kérdést a jegybank vezető közgazdásza.
Készülnek a javaslatok
Nem sietett üdvözölni a kormány terveit a Pénzügyi Tanács sem. Ionuţ Dumitru, a testület elnöke kedden egy konferencián leszögezte, Romániának inkább a „kínálati oldalon” kellene lazítania adópolitikáját, például a nyugdíjjárulék csökkentésével, nem pedig a keresletet generáló áfa- és jövedékiadó-csökkentéssel, ami újabb gazdasági egyensúlyvesztéshez fog vezetni.
Mint fogalmazott, ő már látta ezt a filmet, amikor a válság begyűrűzése előtt fizetés- és nyugdíjemelésekkel támogatták a fogyasztást, ami azonban túlkereslethez vezetett, anélkül viszont, hogy támogatta volna a kínálati oldalt. Dumitru szerint az országnak jelen pillanatban a leginkább arra van szüksége, hogy támogassa a potenciális gazdasági növekedést, a fenntartható bővülés pedig meglátásában a kínálat stimulálása révén érhető el, ami tb-csökkentést feltételez.
A Pénzügyi Tanács elnöke ugyanakkor elmondta, a következő időszakban módosító javaslatokat fogalmaznak meg a kormány által közvitára bocsátott új adótörvénykönyv kapcsán.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!