
Óvatosságra intette Romániát a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely ugyanakkor kész tárgyalni a román kormánnyal a tervezett adócsökkentésekről – jelentette ki a nemzetközi szervezet szóvivője. A washingtoni székhelyű pénzintézet először fejtette ki álláspontját hivatalosan ebben a kérdésben azt követően, hogy Victor Ponta miniszterelnök a múlt héten bemutatta kormánya adócsökkentési terveit.
2015. február 24., 17:422015. február 24., 17:42
Az IMF szóvivője kijelentette: a kormánynak alaposan elemeznie kell az adócsökkentést azért, hogy jobban megértse az államháztartási hiánycél teljesítésének módozatait. Hozzátette: az IMF kész tárgyalni a kormánnyal az adótörvény módosításáról.
Amint arról beszámoltunk, a tervezet egyik legfőbb előírása, hogy januártól négy százalékponttal 20 százalékra csökkentik az általános forgalmi adót (áfa/TVA), amely jelenleg 24 százalék – egyes nyilatkozatok szerint ugyanakkor az sem kizárt, hogy még a karácsony előtti vásárlási nagyüzemre alacsonyabb lesz az áfa.
A kormány emellett januártól az osztalékadót is eltörölné, és bevezetné a hús, a hal, illetve a zöldségek és a gyümölcsök esetében a 9 százalékos kedvezményes áfát, amit a kormány tavaly a sütőipari termékekre terjesztett ki.
Korábban egyébként a Hotnews.ro portál arról írt, hogy az IMF elismeri, magas az áfa Romániában, de a kormánynak csökkentenie kell a kiadásokat, vagy egyéb forrásokból kell fedeznie az áfa csökkentése nyomán keletkező bevételkiesést az államháztartási hiánycél teljesítése érdekében.
A Románia és az IMF közötti elővigyázatossági típusú hitelszerződés ősszel jár le, a felek a két legutóbbi felülvizsgálati látogatáson nem tudtak megállapodni a vállalt feltételekről. Február elején a szénkitermelő iparban tervezett szerkezetátalakítások, valamint a lakossági gázár növekedési üteme miatt támadtak nézeteltérések. Az IMF legközelebbi bukaresti látogatása áprilisra várható.
Jegybanki bírálat
Eközben Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza is arról beszélt, hogy a monetáris és adó politika lazítása nem vezet gazdasági növekedéshez. „Ha ezekkel bővülést lehetne elérni, akkor Zimbabwéban lenne a legnagyobb gazdasági növekedés, hiszen ott a leglazább a monetáris politika” – jegyezte meg a jegybanki illetékes.
Szerinte csak súlyosbítja a helyzetet, hogy jelenleg általános trendként jelenik meg az elképzelés, miszerint ez lenne a jó út, ám úgy véli, nem szabadna sutba vágni az évszázados tapasztalatokat emiatt az új – Lazea szerint egyébként hibás – irányzatért.
Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Romániát nem szabad összehasonlítani a nagyhatalmakkal, mint pélfául Nagy-Britanniával vagy Kínával, ezek ugyanis fedezni tudják adósságaikat külföldön lévő aktíváikkal. „De ha te (Románia – szerk. megj.) nettó befizető vagy, s nincsen birodalmad, miről is beszélünk” – tette fel a költői kérdést a jegybank vezető közgazdásza.
Készülnek a javaslatok
Nem sietett üdvözölni a kormány terveit a Pénzügyi Tanács sem. Ionuţ Dumitru, a testület elnöke kedden egy konferencián leszögezte, Romániának inkább a „kínálati oldalon” kellene lazítania adópolitikáját, például a nyugdíjjárulék csökkentésével, nem pedig a keresletet generáló áfa- és jövedékiadó-csökkentéssel, ami újabb gazdasági egyensúlyvesztéshez fog vezetni.
Mint fogalmazott, ő már látta ezt a filmet, amikor a válság begyűrűzése előtt fizetés- és nyugdíjemelésekkel támogatták a fogyasztást, ami azonban túlkereslethez vezetett, anélkül viszont, hogy támogatta volna a kínálati oldalt. Dumitru szerint az országnak jelen pillanatban a leginkább arra van szüksége, hogy támogassa a potenciális gazdasági növekedést, a fenntartható bővülés pedig meglátásában a kínálat stimulálása révén érhető el, ami tb-csökkentést feltételez.
A Pénzügyi Tanács elnöke ugyanakkor elmondta, a következő időszakban módosító javaslatokat fogalmaznak meg a kormány által közvitára bocsátott új adótörvénykönyv kapcsán.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!