Vitatják az orvosok béremelését

A kormányfő megjegyezte: tavaly az orvosok sem ellenezték, hogy megemelték a tanárok bérét. „Úgy gondolom, korrekt lenne ez a magatartás az egészségügyi alkalmazottakkal szemben is, most hogy végre rendelkezünk megtakarításokkal, amelyeknek köszönhetően lehetővé válik a béremelés. Tudom, hogy mindenki fizetésemelést szeretne, de jelenleg a rendelkezésünkre álló összegből csak az orvosoknak kedvezhetünk, ahogy tavaly a pedagógusokkal tettük” – fogalmazott Ponta.

A tanárok is béremelést követelnek

Victor Ponta kedd délután – az egészségügyi, a pénzügyi és a munkaügyi minisztérium, valamint a szakszervezetek képviselőivel tartott több órás megbeszélés után – jelentette be, hogy október elsejétől 25 százalékkal emelik mindegyik egészségügyi alkalmazottak bérét.

Nem sokkal ezután több tanügyi érdekvédelmi szervezet is felszólította a kabinetet, hogy az oktatási rendszerben dolgozókkal szemben is hasonlóan járjon el. A Spiru Haret szakszervezet közleményében azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem emelik meg más közalkalmazottak fizetését, az új tanévet általános sztrájkkal fogják kezdeni.

A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) jogosnak találja az egészségügyi alkalmazottak fizetésének emelését, azonban ugyancsak arra figyelmeztet, hogy amennyiben ez nem történik meg a tanügyben is, a kormánynak széleskörű tiltakozásokra kell számítania. Az FSLI arra is kitért, hogy nemrég a magas rangú tisztségviselők bérét is jelentős mértékben emelték.

A szervezet ugyanakkor rámutatott: a tavaly elrendelt, idén márciusban megvalósított tanügyi fizetésemelés nyomán egy kezdő tanító nettó 780 lejt keres, egy kezdő tanár pedig 830 lejt, eközben a nyugdíjazáshoz közel álló pedagógus sem visz haza 1900 lejnél többet. Az egészségügyben végrehajtott 25 százalékos bővítés nyomán egyébként egy asszisztens fizetése a mostani mintegy 860 lejről 1080 lejre emelkedik, egy rezidens orvos a jelenlegi 1400 helyett 1750 lejt fog hazavinni, míg egy szakorvos keresete meghaladja majd a 3100 lejt.

Eközben több gazdasági szakértő is arra hívta fel a figyelmet: nagy esély van arra, hogy a kormány béremelésre vonatkozó elképzelése nem lesz fenntartható a büdzséből. Ionuţ Dumitru, a hazai pénzpiaccal foglalkozó, független Pénzügyi Tanács elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a helyzet könnyen kicsúszhat az irányítás alól.

„Számításaink szerint, amennyiben eredeti, a parlament által elfogadott formájában lép hatályba az új adótörvénykönyv, a kormány pedig a megígért béremeléseket is végrehajtja, a költségvetési hiány jövő évben elérheti az 5 százalékot. Megint kinyitottuk Pandóra szelencéjét, úgy tűnik, nem okultunk a múltbeli hibákból” – fogalmazott a pénzügyi szakember.

„Kezdődik a választási fesztivál”

Ennél is nagyobb, 6 százalékos deficitet vetít előre Radu Limpede gazdasági elemző, aki szerint a nagyvonalú ígéret annak tudható be, hogy „hamarosan választási fesztivál kezdődik az országban”. „A Tăriceanu-kormány hajtott végre legutóbb úgy fizetésnövelést, hogy előzőleg nem vetette papírra az adatokat, és nem végzett számításokat” – emlékeztetett a szakember. Radu Limpede a Digi 24 egyik adásában úgy fogalmazott: az ország nem engedheti meg magának egyszerre a nagyszabású adókönnyítést és a kiadások bővítését.

„Jelenleg kivételesen jó Románia gazdasági helyzete, és most ennek felborítását kockáztatják néhány pluszszavazatért. Ennek katasztrofális következményei lehetnek, a felépített hógolyó előbb-utóbb visszagurul ránk” – fogalmazott a gazdasági elemző, aki szerint ezért mindegyik politikai párt hibáztatható. Limpede szerint a megoldás az lenne, ha a kétféle – az adókönnyítést célzó, valamint a kiadások emelkedését okozó – intézkedést valahogyan összehangolnák.

Mint kifejtette: elég lenne, ha csak az általános forgalmi adót (áfa/TVA) csökkentenék 19–20 százalékra, ezzel egyidőben pedig kizárólag az egészségügyi és tanügyi alkalmazottak bérét emelnék, más közalkalmazotti kategóriák – például a védelmi erőknél dolgozók – fizetése viszont nem módosulna. „A tanügyi és egészségügyi reformokra befektetésként kell tekinteni” – tette hozzá Radu Limpede.

„Nem lehet spórolt pénzből fenntartani a rendszert”

Az orvosok közül sem mindenki találja kiválónak a kormány elképzelését a Ponta által felvázolt kontextusban. A kormányfő azon felvetését, miszerint a pluszterhet az elektronikus egészségügyi kártya kötelezővé tétele, valamint a gyógyszerek árának csökkentése nyomán megtakarított összegből fedezik, Vass Levente marosvásárhelyi urológus főorvos úgy kommentálta: kizárólag megspórolt összegből nem lehet fenntartani a rendszert. Szerinte a megtakarítást inkább az egészségügyi rendszer javítására kellene fordítani: például több gyógyszert kellene vásárolni, illetve minőségibb kórházi felszerelésekre lenne szükség.

Vass Levente ugyanakkor úgy véli: a fizetésemelésekhez szükséges összeget az állami költségvetésből kellene elkülöníteni. A szakember hozzátette: úgy lenne igazságos, ha nemcsak a háziorvosok, kórházban dolgozók, illetve a biztosítóval szerződésben álló szakembereknek, hanem a pedagógusoknak is béremelést adnának.

Vass Levente egyébként Facebook-oldalán azt is közölte: az ország egészségügyre szánt költségvetéséből mintegy 2 milliárd euró jut a kórházak fenntartására, ennek 70 százaléka, 1,4 milliárd euró bérköltség. A 25 százalékos béremelés évente 350 millió euró többletkiadást jelent, de az összeg nem tartalmazza a járóbeteg-rendelőkben dolgozó szakemberek és a háziorvosok fizetését.

Vass Levente érdekes egybeesésnek tartja, hogy a Világbank által a 2000-es évek elején készített felmérés szerint évente körülbelül 350 millió euró „a fehér köpenyekbe csúsztatott összegek értéke”. A szakorvos bejegyzésében azt is megjegyezte, hogy a hálapénz mintegy 80 százaléka az orvosok húsz százalékának zsebébe megy. Vass Levente hangsúlyozta: az orvosok szeretnék leginkább, ha a hálapénz intézményét tisztességes bérezési rendszer váltaná fel, de szerinte a csúszópénz problémáját sajnos a 25 százalékos béremelés sem fogja megoldani.

Köpeczi Judit Beáta vásárhelyi klinikai laboratóriumi főorvos üdvözli a kormány ígéretét, de óvatosságra int, szerinte ugyanis kérdéses, hogy lesz-e erre keret. „A beharangozott intézkedés kezdetnek jó, de a miénk még akkor sem ér a nyugati orvosok fizetésének nyomába” – fogalmazott. Köpeczi ugyancsak kitért a hálapénz problémájára: szerinte túlzás, hogy a csúszópénz elfogadását korrupciós bűncselekményként minősítik, szerinte ugyanis, ha a beteg meg szeretne valamit köszönni, annak keretet kell biztosítani. Ehhez képest ő sem tartja helyesnek, ha az orvos pénzbeli feltételekhez köti a gyógyítást.

Elégedetlenek a Facebook-csoport orvosai

Erre annak kapcsán tértek ki a szakértők, hogy Victor Ponta kedden azt is bejelentette: az igazságügyi minisztérium az egészségügyi alkalmazottak képviselőivel közösen olyan törvénytervezeten – „és nem sürgősségi rendeleten” – dolgozik, amely alapján ismét törvényessé válik „az orvosoknak, asszisztenseknek stb. adott pluszhozzájárulás”, de ehhez három feltételnek kell teljesülnie.

„A hozzájárulást nem szabályozhatja az orvos, az összeget a vizsgálat, kezelés után lehet csak elfogadni, az alkalmazottnak pedig be kell jelentenie a támogatást, azaz adót kell fizetnie utána. Amennyiben mind a három feltétel teljesül, az alkalmazottat nem terheli büntetőjogi felelősség” – fogalmazott a kormányfő.

A kezdeményezés heves bírálatokat váltott ki abban a nemrég indított Facebook-csoportban, amelyhez mostanra közel 30 ezer orvos csatlakozott. Az „Orvosok felkészültek az általános sztrájkra. Tisztességes fizetést követelünk!” (Medici gata de grevă generală. Solicităm salarii decente!) elnevezésű csoport tagjai felháborítónak tartják, hogy a kormány mégis legalizálná a hálapénzt, ugyanakkor kifogásolják, hogy a kabinet a 25 százalékos béremeléssel megoldottnak tartja a rendszer hiányosságait.