
Jelenleg csak az orvosok bérét tudja megemelni a kormány – jelentette ki kedd este a România Tv egyik műsorában Victor Ponta miniszterelnök arra reagálva, hogy az egészségügyi alkalmazottaknak októbertől biztosított fizetésemelés hírére a pedagógusok és a rendőrök is juttatásaik növelését kérték.
2015. augusztus 19., 17:092015. augusztus 19., 17:09
2015. augusztus 19., 21:072015. augusztus 19., 21:07
A kormányfő megjegyezte: tavaly az orvosok sem ellenezték, hogy megemelték a tanárok bérét. „Úgy gondolom, korrekt lenne ez a magatartás az egészségügyi alkalmazottakkal szemben is, most hogy végre rendelkezünk megtakarításokkal, amelyeknek köszönhetően lehetővé válik a béremelés. Tudom, hogy mindenki fizetésemelést szeretne, de jelenleg a rendelkezésünkre álló összegből csak az orvosoknak kedvezhetünk, ahogy tavaly a pedagógusokkal tettük” – fogalmazott Ponta.
A tanárok is béremelést követelnek
Victor Ponta kedd délután – az egészségügyi, a pénzügyi és a munkaügyi minisztérium, valamint a szakszervezetek képviselőivel tartott több órás megbeszélés után – jelentette be, hogy október elsejétől 25 százalékkal emelik mindegyik egészségügyi alkalmazottak bérét.
Nem sokkal ezután több tanügyi érdekvédelmi szervezet is felszólította a kabinetet, hogy az oktatási rendszerben dolgozókkal szemben is hasonlóan járjon el. A Spiru Haret szakszervezet közleményében azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem emelik meg más közalkalmazottak fizetését, az új tanévet általános sztrájkkal fogják kezdeni.
A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) jogosnak találja az egészségügyi alkalmazottak fizetésének emelését, azonban ugyancsak arra figyelmeztet, hogy amennyiben ez nem történik meg a tanügyben is, a kormánynak széleskörű tiltakozásokra kell számítania. Az FSLI arra is kitért, hogy nemrég a magas rangú tisztségviselők bérét is jelentős mértékben emelték.
A szervezet ugyanakkor rámutatott: a tavaly elrendelt, idén márciusban megvalósított tanügyi fizetésemelés nyomán egy kezdő tanító nettó 780 lejt keres, egy kezdő tanár pedig 830 lejt, eközben a nyugdíjazáshoz közel álló pedagógus sem visz haza 1900 lejnél többet. Az egészségügyben végrehajtott 25 százalékos bővítés nyomán egyébként egy asszisztens fizetése a mostani mintegy 860 lejről 1080 lejre emelkedik, egy rezidens orvos a jelenlegi 1400 helyett 1750 lejt fog hazavinni, míg egy szakorvos keresete meghaladja majd a 3100 lejt.
Eközben több gazdasági szakértő is arra hívta fel a figyelmet: nagy esély van arra, hogy a kormány béremelésre vonatkozó elképzelése nem lesz fenntartható a büdzséből. Ionuţ Dumitru, a hazai pénzpiaccal foglalkozó, független Pénzügyi Tanács elnöke a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a helyzet könnyen kicsúszhat az irányítás alól.
„Számításaink szerint, amennyiben eredeti, a parlament által elfogadott formájában lép hatályba az új adótörvénykönyv, a kormány pedig a megígért béremeléseket is végrehajtja, a költségvetési hiány jövő évben elérheti az 5 százalékot. Megint kinyitottuk Pandóra szelencéjét, úgy tűnik, nem okultunk a múltbeli hibákból” – fogalmazott a pénzügyi szakember.
„Kezdődik a választási fesztivál”
Ennél is nagyobb, 6 százalékos deficitet vetít előre Radu Limpede gazdasági elemző, aki szerint a nagyvonalú ígéret annak tudható be, hogy „hamarosan választási fesztivál kezdődik az országban”. „A Tăriceanu-kormány hajtott végre legutóbb úgy fizetésnövelést, hogy előzőleg nem vetette papírra az adatokat, és nem végzett számításokat” – emlékeztetett a szakember. Radu Limpede a Digi 24 egyik adásában úgy fogalmazott: az ország nem engedheti meg magának egyszerre a nagyszabású adókönnyítést és a kiadások bővítését.
„Jelenleg kivételesen jó Románia gazdasági helyzete, és most ennek felborítását kockáztatják néhány pluszszavazatért. Ennek katasztrofális következményei lehetnek, a felépített hógolyó előbb-utóbb visszagurul ránk” – fogalmazott a gazdasági elemző, aki szerint ezért mindegyik politikai párt hibáztatható. Limpede szerint a megoldás az lenne, ha a kétféle – az adókönnyítést célzó, valamint a kiadások emelkedését okozó – intézkedést valahogyan összehangolnák.
Mint kifejtette: elég lenne, ha csak az általános forgalmi adót (áfa/TVA) csökkentenék 19–20 százalékra, ezzel egyidőben pedig kizárólag az egészségügyi és tanügyi alkalmazottak bérét emelnék, más közalkalmazotti kategóriák – például a védelmi erőknél dolgozók – fizetése viszont nem módosulna. „A tanügyi és egészségügyi reformokra befektetésként kell tekinteni” – tette hozzá Radu Limpede.
„Nem lehet spórolt pénzből fenntartani a rendszert”
Az orvosok közül sem mindenki találja kiválónak a kormány elképzelését a Ponta által felvázolt kontextusban. A kormányfő azon felvetését, miszerint a pluszterhet az elektronikus egészségügyi kártya kötelezővé tétele, valamint a gyógyszerek árának csökkentése nyomán megtakarított összegből fedezik, Vass Levente marosvásárhelyi urológus főorvos úgy kommentálta: kizárólag megspórolt összegből nem lehet fenntartani a rendszert. Szerinte a megtakarítást inkább az egészségügyi rendszer javítására kellene fordítani: például több gyógyszert kellene vásárolni, illetve minőségibb kórházi felszerelésekre lenne szükség.
Vass Levente ugyanakkor úgy véli: a fizetésemelésekhez szükséges összeget az állami költségvetésből kellene elkülöníteni. A szakember hozzátette: úgy lenne igazságos, ha nemcsak a háziorvosok, kórházban dolgozók, illetve a biztosítóval szerződésben álló szakembereknek, hanem a pedagógusoknak is béremelést adnának.
Vass Levente egyébként Facebook-oldalán azt is közölte: az ország egészségügyre szánt költségvetéséből mintegy 2 milliárd euró jut a kórházak fenntartására, ennek 70 százaléka, 1,4 milliárd euró bérköltség. A 25 százalékos béremelés évente 350 millió euró többletkiadást jelent, de az összeg nem tartalmazza a járóbeteg-rendelőkben dolgozó szakemberek és a háziorvosok fizetését.
Vass Levente érdekes egybeesésnek tartja, hogy a Világbank által a 2000-es évek elején készített felmérés szerint évente körülbelül 350 millió euró „a fehér köpenyekbe csúsztatott összegek értéke”. A szakorvos bejegyzésében azt is megjegyezte, hogy a hálapénz mintegy 80 százaléka az orvosok húsz százalékának zsebébe megy. Vass Levente hangsúlyozta: az orvosok szeretnék leginkább, ha a hálapénz intézményét tisztességes bérezési rendszer váltaná fel, de szerinte a csúszópénz problémáját sajnos a 25 százalékos béremelés sem fogja megoldani.
Köpeczi Judit Beáta vásárhelyi klinikai laboratóriumi főorvos üdvözli a kormány ígéretét, de óvatosságra int, szerinte ugyanis kérdéses, hogy lesz-e erre keret. „A beharangozott intézkedés kezdetnek jó, de a miénk még akkor sem ér a nyugati orvosok fizetésének nyomába” – fogalmazott. Köpeczi ugyancsak kitért a hálapénz problémájára: szerinte túlzás, hogy a csúszópénz elfogadását korrupciós bűncselekményként minősítik, szerinte ugyanis, ha a beteg meg szeretne valamit köszönni, annak keretet kell biztosítani. Ehhez képest ő sem tartja helyesnek, ha az orvos pénzbeli feltételekhez köti a gyógyítást.
Elégedetlenek a Facebook-csoport orvosai
Erre annak kapcsán tértek ki a szakértők, hogy Victor Ponta kedden azt is bejelentette: az igazságügyi minisztérium az egészségügyi alkalmazottak képviselőivel közösen olyan törvénytervezeten – „és nem sürgősségi rendeleten” – dolgozik, amely alapján ismét törvényessé válik „az orvosoknak, asszisztenseknek stb. adott pluszhozzájárulás”, de ehhez három feltételnek kell teljesülnie.
„A hozzájárulást nem szabályozhatja az orvos, az összeget a vizsgálat, kezelés után lehet csak elfogadni, az alkalmazottnak pedig be kell jelentenie a támogatást, azaz adót kell fizetnie utána. Amennyiben mind a három feltétel teljesül, az alkalmazottat nem terheli büntetőjogi felelősség” – fogalmazott a kormányfő.
A kezdeményezés heves bírálatokat váltott ki abban a nemrég indított Facebook-csoportban, amelyhez mostanra közel 30 ezer orvos csatlakozott. Az „Orvosok felkészültek az általános sztrájkra. Tisztességes fizetést követelünk!” (Medici gata de grevă generală. Solicităm salarii decente!) elnevezésű csoport tagjai felháborítónak tartják, hogy a kormány mégis legalizálná a hálapénzt, ugyanakkor kifogásolják, hogy a kabinet a 25 százalékos béremeléssel megoldottnak tartja a rendszer hiányosságait.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!