Minden ötödik romániai lakos, azaz közel 5 millió személy él szegénységben, számukat a kormány 2020-ig 400 ezer fővel tervezi csökkenteni – derül ki a szegénység visszaszorítását célzó stratégiából, amelyet a munkaügyi minisztérium bocsátott közvitára.
2015. január 05., 19:342015. január 05., 19:34
A szaktárca honlapján megtekinthető dokumentumot február 10-éig lehet véleményezni. Mint a stratégiából kiderül, a szegénység legfőbb okát a bevételek alacsony szintje jelenti, a jelenség pedig hosszú távon fejti ki hatását, vagyis a szegénységben élők kétharmada legalább három éve nélkülöz.
A dokumentum értelmében a lakosság harmada olyan termékeket sem tud megengedni magának, amelyek amúgy elengedhetetlenek egy decens élethez. Eközben máig vannak olyan gyermekek az országban, akik egyetlen napig sem jártak iskolába, a megfelelő iskolázottsággal nem rendelkezők aránya pedig igen magas a fiatalok körében.
Ugyanakkor nagyon magas a nem dolgozók körében azoknak az aránya, akiknek kevés esélyük van, hogy valaha is alkalmazzák őket, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén is jellemző az, hogy az emberek nem egyenlőek.
Megtudhatjuk továbbá, hogy a romániai gyerekek harmada tartós szegénységben él, s miközben más kategóriák esetében csökkent a szegénységi ráta, a kiskorúak körében az elmúlt 5 évben közel 1 százalékpontos növekedést regisztráltak. 2012-ben például a vidéki gyerekek több mint 50 százaléka élt szegénységben, miközben városon ez az arány csak 17 százalékos volt.
A dokumentum összeállítói szerint az egyedül élő, idős személyek vannak leginkább kitéve a szegénység kockázatának – a 65 évesnél idősebbek körében mintegy 1,2 millió személy él társ nélkül, kétharmaduk nő. Még kitettebb veszélyeztetettségi kategóriát jelent a roma lakosság, kortól, iskolázottsági szinttől és lakóhelytől függetlenül körükben a szegénység kockázata tízszeres, más nemzetiségekhez viszonyítva.
A kormány stratégiája – mint a dokumentumból kiderül – azokat célozza meg, akiknek éves bevétele kevesebb, mint az átlagbér 60 százaléka – 2008-ban 5 millió ilyen személyt tartottak nyilván, akik ebbe a kategóriába tartoztak. Azóta egyébként a célkitűzés 30 százalékát a minisztérium által nyilvánosságra hozott adatsorok szerint sikerült teljesíteni, így további 400 ezer főt kell az elkövetkező 5 évben felzárkóztatniuk.
A szociális politika fő kezdeményezése egy, kimondottan a szegénységben élő lakosságot megcélzó program gyakorlatba ültetése. Növelni tervezik ugyanakkor a szegényeknek szánt társadalombiztosítási költségvetés forrásait, illetve be akarnak vezetni egy úgynevezett felzárkóztató minimális jövedelmet.
Prioritásként jelölik meg továbbá egy olyan eszköz kidolgozását, amely segítségükre lehet a nagyfokú szegénységben élő falvak, illetve a társadalom szélére került közösségek azonosításában, hogy a beavatkozások valóban a leginkább rászorulókat vehessék célba.
Felszámolnák például azokat a közösségeket, ahol koncentráltan nyilvánul meg a szegénység – a rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint az ország lakosságának mintegy 5 százaléka él a társadalom peremén. A stratégia keretében szociális lakásokat biztosítanának a leginkább rászorulóknak, elsősorban a hajléktalanokat, illetve azokat veszik célba, akik nem tudnak maguknak lakást biztosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!