2009. november 10., 10:012009. november 10., 10:01
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a múlt kedden a képviselőház 242 igen, 36 nem szavazattal és 8 tartózkodással bólintott rá a jogszabályra, amelyet korábban a szenátus elutasított.
A jogszabályt a demokrata-liberálisok utasították vissza, az ellenzék szinte egyhangúlag foglalt mellette állást. A PDL-s politikusok a nem lojális konkurencia előretörésével riogatnak, ugyanis a jogszabály érvénybelépése esetén attól tartanak, hogy a kereskedelmi kamarák túlságosan meggazdagodnak a cégbejegyzésekből befolyó összegek révén.
Hasonlóképpen nyilatkozott a korábban nemzeti liberális párti Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter is, aki az elmúlt évek igazságszolgáltatás terén elkövetett baklövésének nevezte a cégjegyzékről szóló jogszabály módosítását.
Eközben Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyenesen jóvátételnek nevezte, hogy a cégbíróság az igazságügyi minisztérium fennhatósága alól visszakerülhet a kamarákhoz.
A cégjegyzéket ugyanis még a kilencvenes évek elején a kereskedelmi kamara állította össze holland mintára, majd működtette éveken keresztül. „Amikor 2002-ben a minisztériumhoz helyezték át a már jól működő, bejáratott cégbíróságot, tulajdonképpen államosítás történt” – emlékezett vissza Rosner, aki szerint azzal, hogy a cégjegyzék újra a kereskedelmi és iparkamarához kerül, a vállalkozók is közelebb jutnak a rendszerhez, jobban alakul majd a kapcsolat az üzletemberek és az érdekeiket képviselni hivatott civil szervezet között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok