
Váratlan fordulat. A legoptimistább előrejelzéseket is meghaladta a román gazdaság bővülése
Fotó: BBTE/Facebook
Románia majdnem teljes mértékben behozta a koronavírus-járvány miatt elszenvedett gazdasági veszteségeket Szász Levente kolozsvári közgazdász szerint, akit azt követően kérdeztünk, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) tegnap minden elemzői várakozást felülmúló első negyedévi gazdasági növekedésről számolt be. Az ING Bank elemzése „wow-faktort” említ.
Minden várakozást felülmúlva nőtt az idei első negyedévben Románia gazdasága az előző három hónap eredményéhez viszonyítva – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból. 2021. január–március között a román össztermék (GDP) a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint 2,8 százalékkal volt nagyobb a 2020. október–december közötti időszakhoz mérten.
A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 0,2 százalékkal csökkent a román gazdaság teljesítménye, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték szerint viszont a GDP azonos volt a 2020 első negyedévivel.
Mint ismeretes, a bukaresti hatóságok az idén 5,0 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, miután a kormány gazdasági előrejelzési bizottsága április végén javította az idei várakozását a korábban közölt 4,3 százalékról. Az Európai Bizottság 5,1 százalékos GDP-bővülést, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 6,0 százalékos növekedést, míg a Világbank 4,3 százalékos román gazdasági növekedést prognosztizált az idei évre.
Florin Cîţu miniszterelnök keddi Facebook-bejegyzésében
ami „választ ad az elmúlt száz év legnagyobb válságára”. Hangsúlyozta: kormánya „a legjobb döntéseket” hozta meg, és erre a gazdaság pozitívan válaszolt. „Most pedig előkészítjük azokat az intézkedéseket, amelyek révén a járvány utáni Románia erősebb, versenyképesebb, ellenállóbb lesz. A következő években olyan gazdasági növekedésre számítok, amely szertefoszlat minden eddigi előrejelzést, és ennek minden polgár a haszonélvezője lesz” – fogalmazott bejegyzésében a román kormányfő.
„Wow faktort” említ a statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalát követően a befektetők számára kiadott gyorselemzésében az ING Bank, a kifejezés az angol álmélkodó felkiáltásból került be a magyar szlengbe. A hitelintézet elemzői szerint a 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel a román gazdaság újra lendületet vett, ezért
Az elemzők egyelőre nem módosítják előrejelzéseiket, várják a részletes adatsorokat, amelyek június 8-án látnak majd napvilágot.
Az viszont meglátásuk szerint is egyértelmű, hogy sok múlik még a koronavírus-járvány alakulásán és az oltás tempóján. „Románia gazdasága újfent bizonyítja, hogy figyelemre méltó az ellenállás a sokkhatásokra” – zárták gyorselemzésüket az ING Bank közgazdászai.
„Tulajdonképpen nem növekedett a romániai gazdaság, ám az Országos Statisztikai Intézet idei első negyedévre becsült adatai szerint
– fogalmazta meg hasonlóképpen a Krónika megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese.
A visszakapaszkodás tekintettel a járványhelyzetre, önmagában is egy jó hír, szögezte le az elemző. Mint magyarázta, a bruttó hazai termék az elmúlt év utolsó negyedéhez képest növekedett 2,8 százalékkal, ez jól hangzik, sőt negyedéves szinten a 2,8 százalék erőteljes növekedésnek számít. Ugyanakkor ennél lényegesebb az éves szint vizsgálata, a 2020. márciusi adatokhoz viszonyítva viszont nyers adatként 0,2 százalékos a visszaesés.
Szász Levente felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt év második negyedében volt a legnehezebb időszak, negyedéves szinten a tíz százalékot is meghaladó gazdasági visszaesés, tehát ebből kiindulva volt és még van, ahonnan növekedjen a gazdaság teljesítménye. Arra is kitért, hogy bármilyen furcsán hangzik ez az elmúlt hónapokra vonatkoztatva, ez a 2,8 százalékos növekedés még mindig csak az Országos Statisztikai Intézet előzetes becslése, mely később még módosulhat, és néha jelentős mértékben megváltozik.
– összegzett a közgazdász.
Emlékeztetett továbbá, hogy a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának van egy kutatási projektje, melyben a kutatócsoport tagjai naponta közzéteszik elemzéseiket a koronavírus-járvány romániai gazdasági hatásaira nézve, itt az elemzők éves szinten tehát 2020 első negyedévéhez viszonyítva 0,3 százalékos növekedésre számítottak, ami szintén a nullához közelít, tehát a helyreállást jelzi.
Innen mindenképpen további növekedésre számíthatunk – vetítette előre Szász Levente. Felidézte, a korábbi előrejelzésükben 2021-re 5 százalék feletti éves növekedésre számítottak, a modellt a statisztikai intézet becslései alapján kiigazítják, valószínű felfele fogják módosítani. „A GDP hosszú távon növekedni szokott. Azt látni kell, hogy egy évnyi növekedést elveszítettünk, most ugyan nincs még emelkedés, de legalább behoztuk a lemaradást, és visszaálltunk a 2020. év eleji szintre. Gyakorlatilag a járvány miatt gazdasági értelemben nem veszítettünk egy évnél többet, miközben a pandémia elején az elemzők többsége legalább másfél-két éves veszteségre számított. Ehhez képest jól alakulnak a mutatók” – összegezte a közgazdász.
Kérésünkre vizuálisan is megjelenítette a gazdaság alakulását a járvány kitörése óta. Mint mondta, valójában nem is V vagy U alakú a helyreállás, hanem inkább egy, a második szárán elnyújtott W betűre emlékeztet. Az elmúlt év második negyedében,
viszont a gazdaság teljesítménye akkor még nem állt teljesen vissza. Az utolsó negyedévben nulla körüli értéket jegyeztek, stagnált a teljesítmény, itt egy vízszintes vonal húzható, most pedig az idei év első három hónapjában újra emelkedik a teljesítmény.
„Mindenképpen egy lassú kilábalás körvonalazódik, a gazdaság nem egyből ugrott vissza, de mostanra már visszaállt. A 2020-as évet alapvetően a csökkenés jellemezte, 2021 viszont az előző év veszteségéhez képest növekedést fog hozni” – részletezte az elemző. Kifejtette, a háttérben folyamatosan számolják, hogy mi várható éves szinten, eddig az első három hónapról vannak adatok, de vizsgálják havi és negyedéves lebontásban is a számokat, ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jók a kilátások 2021-re.
„A Raiffeisen Bank Románia vezető közgazdásza a 7 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre számít, ez sem kizárt, hiszen van ahonnan növekedni a veszteséges 2020-as esztendőből” – húzta alá Szász Levente.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!