
Valamikor Erdély egyik népszerű fürdővárosa volt Marosújvár, az Erdély legnagyobb sóhegyén fekvő Fehér megyei települést azonban mintha kitörölték volna az ország turisztikai térképéről.
2017. február 28., 13:272017. február 28., 13:27
Ezen az állapoton szeretne változtatna a helyi és a megyei önkormányzat: összesen 8,4 millió eurót fektetnének be egy gyógyüdülési központba, amelyben gyógyfürdő, kezelőközpont, medencék, spa, vendéglátóipari egységek és különféle, kikapcsolódásra alkalmas létesítmények is helyet kapnának.
A tervek szerint 2020-tól kereshetnék fel a gyógyulni vagy kikapcsolódni vágyók az új, több mint 10 ezer négyzetméteresre tervezett központot, amelynek építési munkálatai néhány hónapon belül el is kezdődhetnek. „Ez a létesítmény nem fogja megoldani a lakosság gazdasági vagy szociális gondjait, de megadja a rajtjelzést egy, a csaknem korlátlan természeti erőforrásokon alapuló gazdasági fejlődés beindulásához” – nyilatkozta Silviu Vinţeler, Marosújvár polgármestere, aki úgy véli, a komplexum csak egy első lépés egy nagyobb projektből.
A Wikipédia szerint a Maros bal partján, Tordától 24 kilométerre délre, Nagyenyedtől 21 kilométerre északkeletre fekvő fürdőhely úgy alakult ki, hogy a 19. század végén a sóbányák mellett sós vizes források fakadtak. A víz gyógyhatását kihasználva a fürdő bevétele 1884 és 1897 között meghatszorozódott. Az 1910-ben készült fürdőépületet azonban a tulajdonos 2011-ben lebontotta.
Akvaparkot terveznek Besztercén
Akvaparkot akar létesíteni a besztercei önkormányzat, amelynek kialakítási költségeit 8 millió euróra becsülik. A helyi hatóságok kormánypénzeket akarnak lehívni a helyi fejlesztési országos program keretében. A besztercei tanácsosok múlt heti ülésükön fogadták el a létesítmény megvalósíthatósági tanulmányát, amely szerint a beruházás 98 százaléka érkezne kormánypénzekből. A megvalósíthatósági tanulmány értelmében az akvapark 5 hektáron terülne el.
Lenne rajta egy épület, amelyen keresztül be lehetne jutni a létesítménybe, itt kapna helyet a pénztár, az irodák, a leendő főépületet legalább 1200 négyzetméteresre tervezik, ebben egy fedett medence, egy úszómedence felnőtteknek, egy gyerekmedence, valamint az illemhelyek, de három szauna, jakuzzi, csúszdák, spa, játékterem, bowling-/tekepálya, biliárdasztal, pingpongasztal, illetve tusolók, öltözők kapnának helyet. Kint is lennének csúszdás medencék, továbbá hullámmedence, hidromasszázs, öltözők, tusolók, napozó- és illemhelyek is.
Lesznek továbbá tenisz-, röplabda-, illetve kosárlabdapályák és kemping is. A tervben két korcsolyapálya – egy fedett és egy szabadtéri – is szerepel. Az akvapark a Wonderland komplexumban kaphatna helyet, ahol már van egy sípálya, amelyet azonban a télen nem tudtak üzembe helyezni.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Romániában nagyon alacsony volt az ingatlanadó, úgyhogy indokolt volt az emelés – jelentette ki kedden Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Elfogadhatatlannak nevezte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur szervezet közötti kereskedelmi megállapodásról nem tárgyaltak a kormánykoalícióban.
szóljon hozzá!