Európa élelmiszer-termelési képessége és versenyképessége is attól függ, sikerül-e stabil és megfizethető műtrágyaellátást biztosítani
Fotó: Makkay József
Nehéz helyzetbe került az európai mezőgazdaság, miután a közel-keleti és az ukrajnai háború következtében az egekbe szökött a műtrágya ára. A jelentős importra szoruló Európai Unióban egyre többen keresnek alternatív megoldásokat, szakemberek szerint azonban hiú ábránd a mesterséges termésfokozók felhasználásának drasztikus visszaszorítása. Tánczos Barna ügyvivő agrárminiszter a mezőgazdasági válságtartalék mozgósítását sürgette Brüsszelben, Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, az Európai Bizottság egyelőre nem találta meg a műtrágyaválságból kivezető utat.
2026. június 05., 14:002026. június 05., 14:00
Az Európai Unió mezőgazdasága az elmúlt években több válsággal szembesült. Az energiaválság, az orosz–ukrán háború nyomán átalakuló nyersanyagpiacok, a logisztikai nehézségek és a növekvő környezetvédelmi elvárások együttesen olyan helyzetet teremtettek, amely különösen érzékenyen érinti a műtrágyapiacot. Ma már Európa élelmiszer-termelési képessége és versenyképessége is attól függ, sikerül-e stabil és megfizethető műtrágyaellátást biztosítani.
Az Európai Bizottság ezért műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervet dolgozott ki, amelynek célja az ellátásbiztonság növelése és az európai termelési kapacitások megőrzése. A terv azonban már most vitákat váltott ki a tagállamok és a gazdaszervezetek körében.
A műtrágyagyártás egyik legfontosabb alapanyaga a földgáz. A nitrogénalapú műtrágyák előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a gázár határozza meg. Amikor az Európai Unió az orosz energiahordozóktól való függőség csökkentése érdekében új beszerzési források felé fordult, a földgáz ára jelentősen megemelkedett, ami közvetlenül megjelent a műtrágyák árában is. Az ellátási nehézségeket tovább súlyosbítják a nemzetközi politikai feszültségek, a közel-keleti konfliktusok, valamint a tengeri szállítási útvonalak sérülékenysége.
Az EU-tagállamok az ammónia, a karbamid és a különböző nitrogénalapú műtrágyák esetében évente több millió tonna importra szorulnak.
A Bizottság adatai szerint az unió évente mintegy 2 millió tonna ammóniát, 6 millió tonna karbamidot és 6,7 millió tonna nitrogénalapú műtrágyát importál.
A hivatalos statisztikák szerint
A brüsszeli cselekvési terv több pillérre épül. Az egyik cél a gazdálkodók pénzügyi támogatása. Az Európai Bizottság lehetővé tenné, hogy a tagállamok a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásaiból, illetve egyéb rendelkezésre álló alapokból átirányítsanak összegeket a műtrágyaár-emelkedés által sújtott termelők megsegítésére.
Emellett hangsúlyos elem az ellátásbiztonság javítása. Brüsszel diverzifikálni kívánja a beszállítói kört, csökkentve az egyes külső partnerektől való függőséget. A Bizottság szerint hosszabb távon az európai műtrágyagyártó kapacitások megerősítése is szükséges.
A szakmai szervezetek és több tagállam azonban arra figyelmeztet, hogy ezek az alternatívák jelenleg nem képesek kiváltani a hagyományos műtrágyák volumenét. A biológiai vagy szerves alapú megoldások fontos kiegészítő szerepet tölthetnek be, de rövid távon nem helyettesíthetik a nagyüzemi mezőgazdaság tápanyagigényét.
A marosvásárhelyi Azomureș állami tulajdonba kerülése újraélesztheti a romániai műtrágyagyártást
Fotó: Haáz Vince
A műtrágyapiac egyik legvitatottabb kérdése az uniós karbonvám-rendszer (CBAM) bevezetése. Az Európai Bizottság célja, hogy megakadályozza a „szénszivárgást”, vagyis azt a jelenséget, amikor a szigorú európai környezetvédelmi szabályok miatt a termelés az EU-n kívüli országokba települ át, ahol lazább előírások mellett történik az előállítás. A rendszer ugyanakkor a műtrágyák esetében várhatóan további áremelkedést okoz.
Az Európai Bizottság szerint azonban a karbonvám nélkül még nagyobb lenne az importfüggőség, és csökkenne az ösztönzés az európai gyártókapacitások fejlesztésére.
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő a Krónikának elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben egyik szélsőséges megoldás sem jelent kiutat. Úgy véli, nem lehet teljesen lemondani az importról, de kizárólag arra sem lehet építeni. Ugyanígy önmagában az európai gyártókapacitások bővítése sem oldja meg a problémát, miközben a meglévő üzemek fenntartása is egyre nehezebb.
„Nem lehet azt mondani, hogy valamit teljesen kivezetünk, nem lehet azt mondani, hogy teljesen kizárjuk a behozatalt, és azt sem, hogy csak a saját gyártási kapacitások építésére összpontosítunk. Egyensúlyra van szükség” – fogalmazott.
A nemzetközi energiapiaci környezet továbbra sem kedvez a műtrágyagyártásnak, ezért rövid távon legfeljebb a helyzet kezelése és a versenyképesség részleges megőrzése lehet a cél.
A romániai műtrágyagyártás szempontjából kiemelt jelentőségű fejlemény, hogy a Romgaz állami vállalat megvásárolta az Azomureș műtrágyagyárat. A tranzakciót a román kormány és több politikai szereplő is stratégiai jelentőségű lépésként értékelte, mivel a marosvásárhelyi üzem az ország legfontosabb műtrágyagyártó kapacitása.
Vincze Loránt szerint ugyanakkor önmagában a tulajdonosváltás nem jelent garanciát a hosszú távú sikerre. A politikus úgy látja, hogy a gyár jövője alapvetően a romániai földgázkitermelés bővülésétől függ. Különösen fontosnak tartja a Fekete-tenger romániai szektorában található Neptun Deep földgázmező termelésének elindítását. A képviselő szerint a marosvásárhelyi üzem hosszú távú működésének és versenyképességének alapfeltétele a fekete-tengeri földgázkitermelés beindítása.
Vincze Lóránt EP-képviselő: a romániai hektáronkénti műtrágya-felhasználás ugyan évről évre emelkedik, de továbbra is elmarad az uniós átlagtól
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
Szerinte importgázra alapozva nem lehet tartósan versenyképes műtrágyagyártást fenntartani, mert a magas energiaköltségek előbb-utóbb felemésztik a gazdasági előnyöket. „Importgázból csodát nem lehet tenni” – fogalmazott Vincze. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a földgáz európai árképzése sok esetben nem tükrözi megfelelően az egyes országok saját termelési adottságait. Románia jelentős hazai kitermeléssel rendelkezik, mégis ugyanazok a nemzetközi ármechanizmusok határozzák meg a gáz árát, mint azokban az országokban, amelyek teljes mértékben importra szorulnak.
A műtrágyaválság kérdése a május végi brüsszeli AgriFish-ülés egyik központi témája volt, ahol Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ideiglenes mezőgazdasági miniszter vezette a román küldöttséget.
A román álláspont szerint a gazdálkodóknak nem középtávú stratégiákra, hanem azonnal alkalmazható intézkedésekre van szükségük. Tánczos hangsúlyozta, hogy a műtrágyák drágulása mellett az energia- és üzemanyagköltségek növekedése, a tejpiaci zavarok, valamint az aszály is súlyos terheket ró a gazdálkodókra.
A miniszter szerint nem elegendő a tagállamoknak megengedni, hogy saját költségvetésükből segítsék a gazdákat, mert több ország – köztük Románia – korlátozott mozgástérrel rendelkezik, ezért valódi európai finanszírozásra van szükség.
A műtrágyahasználat kérdésében gyakran felmerül, hogy az uniós környezetvédelmi célok miatt csökkenteni kellene a felhasználást. Vincze Loránt szerint azonban Románia helyzete eltér a nyugat-európai országokétól. A rendelkezésre álló statisztikák alapján a romániai hektáronkénti műtrágya-felhasználás ugyan évről évre emelkedik, de továbbra is elmarad az uniós átlagtól. Ezért szerinte nem helytálló az az állítás, hogy a román mezőgazdaság túlzott műtrágyahasználattal működne.
A kérdés így nem elsősorban a műtrágyafelhasználás visszafogása, hanem a versenyképes és biztonságos ellátás megteremtése. Vincze Loránt szerint az európai mezőgazdaság csak akkor őrizheti meg termelési kapacitásait és versenyképességét, ha a gazdálkodók a jelenlegihez hasonló mennyiségben továbbra is hozzáférnek a megfizethető műtrágyához.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok telepítésének költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a kormányfő ellenőrző testületének jelentéséből.
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.
Sok szempontból nyertek az áramtermelő-fogyasztók, de a vaskos önrésztől nem szabadulnak meg a valós eséllyel pályázni kívánó prosumerek a napelemes akkumulátorok beszerzését támogató Zöld ház program véglegesített útmutatója szerint.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer – vagyis csaknem minden második – Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből.
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko – írja az Economica.net gazdasági szakportál a vállalat közleménye alapján.
Az állattenyésztés finanszírozását, a gazdák versenyképességének megőrzését és az állatbetegségek miatt elrendelt uniós korlátozások rugalmasabbá tételét sürgette Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter Dub
Folyamatosan billeg, ki áll nyerésre a magyar M44-es és a romániai DEx16-os fura, egyelőre csak papíron vívott autóútversenyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!