
Jelentősen nő a villamos energia ára az árplafon eltörlése után
Fotó: Gecse Noémi
Jelentősen nő a villamos energia ára a fogyasztók számára július elsejétől, amikor érvényét veszti a bukaresti kormány által alkalmazott, áprilistól csupán három hónappal meghosszabbított árplafon. A jelenlegi piaci ajánlatok szerint az áramszolgáltatók többsége mintegy kétszeres díjszabást alkalmazhat az árplafon eltörlése után.
2025. március 05., 10:502025. március 05., 10:50
A versenyzői piac július elsejétől, azaz a fogyasztók számára mesterségesen fenntartott árplafon „lebontásától” érvényes díjszabásait a Profit.ro gazdasági portál összesítette. A főbb áramszolgáltatók aktuális szabadversenyes ajánlatai 1,45 és 1,6 lej/kilowattóra közötti végső ár (adókkal együtt) között mozognak. Az egyetlen kivétel a Hidroelectrica, amely az aktív energia árának 60 százalékos növelése ellenére is 1-1,1 lej/kWh-s díjszabást jelzett előre.
Mint ismeretes, ezen kategória számára a kormány eddig 0,68 lej/kWh-ban maximálta az elektromos energia végső árát. Eközben a 100–255 kWh közötti havi villanyfogyasztást produkáló háztartások – amely eddig 0,8 lejt fizettek egy kilowattóráért – az eddigi számla csaknem kétszeresére számíthatnak az árplafon eltörlése után.
Mégpedig azért, mert a fő villamosenergia-szolgáltatók versenypiaci ajánlatai 0,8 lej/kWh körüli aktív energiaárat irányoznak elő – leszámítva Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társaságát, a többségében állami tulajdonban lévő Hidroelectricát, mely az adók és illetékek nélkül 0,45 lej/kWh-t alkalmaz (a jelenlegi 0,28 lej/kWh-s árat 60%-kal növelve).
A Profit.ro összesítése szerint ehhez képest például az E.ON ajánlatában az aktív energia ára 0,83 lej/kWh, ami mintegy 1,5 lej/kWh-ra növeli az adókkal együtt számított végső árat (ez változó a regionális elosztóhálózat-üzemeltetőtől függően). A PPC (korábban Enel) 0,79 lej/kWh-s aktívenergia-díjszabást kínál, a végső ár pedig 1,44 és 1,53 lej/kWh között mozog. Az Electrica 0,80 lej/kWh aktívenergia-árral 1,45–1,53 lej/kWh közötti díjszabást ajánl.
Visszatérve a Hidroelectricára: az aktív energia árának 60 százalékos növelése a végső árban nem jelent ekkora emelkedést, végül mintegy 25%-os növekedés lesz. A végső ár azonban így is minden fogyasztó számára 1 lej/KWh fölé fog ugrani, függetlenül a fogyasztási helytől és az elosztóhálózat-kezelőtől. És egyelőre attól is, hogy egy-egy háztartásnak mennyi a jövedelme.
Amint arról beszámoltunk, a kormány múlt héten jóváhagyta az áram- és a gázárkorlátozás meghosszabbítását, amely április elsején járt volna le. Az áram árának korlátozását három hónapra, a földgázét egy évre hosszabbították meg. Az intézkedés célja „a lakosság védelme és a gazdaság támogatása”. Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a kormány intézkedik a piacon lévő energiamennyiség növeléséről is, amivel „alacsonyan lehet tartani az energiaárakat”.
Bár a kormány ismét a fogyasztók segítségére sietett, köztudott volt, hogy a 2021-ben bevezetett ársapkás rendszert – mely óriási állami kiadásokat generált, hiszen a piaci ár fennmaradó részét közpénzből kell állni – előbb-utóbb megszüntetik, ami alaposan megégeti a lakosság zsebét.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter a napokban arról beszélt, hogy drasztikus mértékben nőnének a villanyszámlák, ha a kormány nem hosszabbítaná meg három hónappal az elektromos áram ársapkáját: „akár 100 százalékkal” is drágulna az áram áprilistól. Azt viszont „nem tudta”, mi lesz júliustól – a jelek szerint ugyanaz, mint amitől most „megmentettek” három hónapra.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Megerősítette az elnöki hivatal, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai elemezték a magyar MVM csoport és a német E.ON közötti tranzakciót.
szóljon hozzá!