2009. július 19., 15:172009. július 19., 15:17
A tavalyi 5,7 százalékról idén 7,4 százalékra nő az abszolút szegénységben élők száma, ugyanez az arány a szegénységben élő gyerekek esetében 7,8-ról 10,7 százalékra nő, állapítja meg a Világbank egy dokumentumban, amely a nemzetközi pénzintézet Romániával való partnerségének stratégiájáról szól.
A Világbank megállapítja, hogy 2003 és 2008 között Romániában valóságos gazdasági boom történt, az EU-csatlakozási folyamatnak köszönhetően, ez pedig a szegénység gyors csökkenését eredményezte. „Az abszolút szegénységben élők aránya a 2000-es 35,9 százalékról 2008-ra 5,7 százalékra csökkent. A gazdasági fellendülést jelentős mértékben a magánbefektetések hozták, és amikor az EU-csatlakozás perspektívája bizonyossá vált, Románia alacsony kockázatú, népszerű befektetési célországgá vált” – áll a dokumentumban.
Míg 2007-ben 2,1 millió ember élt az abszolút szegénységi küszöb alatt, ez a szám 2008-ra 1,2 millióra csökkent. A Világbank szerint a szegénység továbbra is a vidéki közösségeket érinti, ahol a szegények 75 százaléka él. A nemzetközi pénzintézet szerint veszélyben van a szegénység csökkentésére hozott intézkedések eredménye, a jelenlegi gazdasági válság pedig megfordítja a beindult kedvező tendenciákat.
A szegények többsége továbbra is a vidéki lakosság köreiből kerül majd ki. Vidéken 30 százalékos lesz a szegénység növekedése, ugyanez az arány azonban városon 40 százalék lesz, véli a Világbank.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.