2013. február 18., 14:022013. február 18., 14:02
A szakember rámutatott: a kabinetnek egyrészt a vállalkozásokat kell segítenie, ugyanakkor az energetikai szektor, valamint az infrastrukturális beruházások terén, a mezőgazdaságban és a közigazgatásban is ajánlatos a fejlődés.
Gill elmondása szerint a tőkeáramlás kezelése szempontjából az ország sok más Európai Uniós tagállamnál jobban teljesített. “Az Unió új tagállamaiban, illetve a csatlakozás előtt álló országokban jelentős mértékű tőkeáramlás volt az elmúlt időszakban, a romániai hatóságok pedig hatékonyan használták fel a tőkét” – mutatott rá a Világbank illetékese. Gill emellett úgy véli, az EU-s országok más kontinensek államaihoz képest túl sok pénzt költenek a szociális védelmi hálóra, ebből a szempontból Románia viszonylag kielégítő nyugdíjrendszerrel rendelkezik, az egészségügyre azonban több pénzt kellene fordítani. “Az Unióban átlagosan a költségvetés 60 százalékát fordítják a szociális védelmi hálóra. Svédország és Finnország például az amerikai modellt alkalmazza, és gazdasági szempontból mindkét állam élen jár” – hívta fel a figyelmet a Világbank gazdasági felelőse, aki a pénzintézet legújabb, Európa hosszútávú gazdasági fejlődésére vonatkozó jelentését is bemutatta.
A konferencián jelenlévő Daniel Dăianu közgazdász ugyanakkor úgy vélte: a kormánynak újra kell gondolnia Románia gazdasági növekedési modelljét, illetve oda kell figyelnie, hogy mire költi a rendelkezésre álló tőkét. “Átgondolt intézkedéseket kell tenni a tervezett reformok érdekében. A továbbiakban különösen fontos lesz, hogy a kabinet hogyan orvosolja az állami vállalatok körül kialakult problémákat” – magyarázta a szakember. Dăianu azt is hátránynak tartja, hogy gazdasági és pénzügyi helyzetéhez képest az ország kormánya túlságosan népes. A közgazdász ugyanakkor úgy gondolja, hogy az Európai Unió még mindig nem rendelkezik hatékony, minden tagállamra kiterjedő gazdasági hálózattal, így a fejlettebb államok nem segítik érdemben a szegényebb országokat.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.