2012. február 03., 09:062012. február 03., 09:06
A dokumentációhoz a közbeszerzéseket felügyelő hatóság (ANRMAP) kért újabb módosításokat, de amint zöld jelzést kapnak, elkezdődhet a versenytárgyalás. A kifutópálya megépítésére a Brassó megyei önkormányzat költségvetéséből különítenek el 22 millió eurót. Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi minisztérium a vízügyi hatóságon keresztül 4 millió eurót fordít a repülőtér környékén szükséges árvízvédelmi munkálatokra.
A versenytárgyalást erre a munkálatra már meg is hirdették, két kilométer gátat kell építeni, és mintegy hét kilométeres szakaszon szabályozni kell a közelben folyó patak medrét. Kovács Attila hangsúlyozta, árvíz esetén a patak vize nem öntheti el a repteret, ezért feltétlenül szükség van ezekre a vízügyi beavatkozásokra. „Ha a közbeszerzés lejár, megkezdődhet az építkezés. Elvileg 12 hónap alatt a kifutópályát is meg lehet építeni” – fejtette ki kérdésünkre a megyei tanács alelnöke, aki szerint amint a felszállópálya megvan, túl lesznek a projekt nehezén, hiszen akkor már sokkal könnyebb lesz beruházót találni , aki megépíti a terminált, vagy az akár kormánytámogatásból is megvalósulhat. „Ha a kifutópálya megvan, jelentkeznek majd potenciális működtetők is” – vallja az elöljáró.
Kovács Attila ugyanakkor arra is kitért, hogy a repülőtér ügyét túlságosan átpolitizálták, pedig azt nem szabadna politikai célokra használni, inkább összefogásra van szükség, hogy minél hamarabb megépülhessen. A reptér összesen 270 hektáros területre épül, ami a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól és az IAR Ghimbav üzemtől. Az utasforgalmat és a teherszállítást lebonyolító terminálok 10 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, a felszállópálya 2,6 kilométer hosszú lesz.
A tervek szerint évente 500 ezer–egymillió utas megy át a repülőtéren, és óránként több ezer tonna árut fognak mozgatni. Az Erdély egyik legnagyobb beruházásának tartott repülőtér megépítése hatalmas előnyt jelentene a székelyföldi megyék gazdasági és turisztikai fellendítésében, hiszen nemcsak Kovászna megyéhez, hanem Hargita megye nagyon sok településéhez is jóval közelebb van, mint a Marosvásárhely közelében működő vidrátszegi légikikötő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok