A vidéki beruházások finanszírozására az elmúlt évek során a legbiztosabb források az európai uniós támogatások voltak, mert a különböző kormányzati források késtek, bizonytalanok voltak, sok esetben politikai hovatartozástól függtek – jelentette ki Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sepsiszentgyörgyön, az önkormányzati vezetők és köztisztviselők számára szervezett szakmai tájékoztatáson.
2016. január 18., 19:442016. január 18., 19:44
A RegioConsult pályázati és befektetési tanácsadóval közösen a megyei tanácsnál szervezett pénteki találkozón Sógor figyelmeztetett, hogy a következő hat évben maximálisan ki kell használni az európai forrásokat, mert az Unióban sok esetben megkérdőjelezik a felzárkóztatásra előirányzott források ilyen mértékű szükségességét.
A 2015. év végi, legfrissebb adatok szerint a romániai operatív programok keretösszegének 74,1 százaléka jutott el a beruházókhoz – mutatott rá szakmai tájékoztatójában Derzsi László, a RegioConsult munkatársa. A szakértő ismertette az Országos Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Program 7.2-es és 7.6-os pontjának már kiírásra került, de még nem pályázható intézkedéseit. Előbbi a kisléptékű vidéki infrastruktúra fejlesztését segíti, utóbbi az önkormányzatok mellett egyházak számára is biztosít támogatást, B kategóriás műemlékek felújítását szolgálja.
Visszatértek a régi rendszerhez, újra a megyei tanácsok alakíthatják a vidéki önkormányzatok költségvetését. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke rámutatott, szerencsésnek tartja, hogy újra a helyi viszonyokat jobban ismerő megyei közgyűlés alakíthatja a helyi költségvetést.
„A tavaly megváltozott törvény születésekor Kovászna és más megyék is jelezték, hogy a törvény nemcsak a hatáskörünket csorbítja, hanem a józan észnek is ellentmond: nevetséges összegekből nem lehet településeket működtetni, fejleszteni” – mondta Tamás Sándor. Elhangzott, Kovászna megyében idén is szolidaritási alapot működtetnek, a közel nyolc millió lejt pedig úgy osztották el, hogy a minimális költségvetés egy község számára évi 200 ezer lej legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!