A vidéki beruházások finanszírozására az elmúlt évek során a legbiztosabb források az európai uniós támogatások voltak, mert a különböző kormányzati források késtek, bizonytalanok voltak, sok esetben politikai hovatartozástól függtek – jelentette ki Sógor Csaba európai parlamenti képviselő Sepsiszentgyörgyön, az önkormányzati vezetők és köztisztviselők számára szervezett szakmai tájékoztatáson.
2016. január 18., 19:442016. január 18., 19:44
A RegioConsult pályázati és befektetési tanácsadóval közösen a megyei tanácsnál szervezett pénteki találkozón Sógor figyelmeztetett, hogy a következő hat évben maximálisan ki kell használni az európai forrásokat, mert az Unióban sok esetben megkérdőjelezik a felzárkóztatásra előirányzott források ilyen mértékű szükségességét.
A 2015. év végi, legfrissebb adatok szerint a romániai operatív programok keretösszegének 74,1 százaléka jutott el a beruházókhoz – mutatott rá szakmai tájékoztatójában Derzsi László, a RegioConsult munkatársa. A szakértő ismertette az Országos Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Program 7.2-es és 7.6-os pontjának már kiírásra került, de még nem pályázható intézkedéseit. Előbbi a kisléptékű vidéki infrastruktúra fejlesztését segíti, utóbbi az önkormányzatok mellett egyházak számára is biztosít támogatást, B kategóriás műemlékek felújítását szolgálja.
Visszatértek a régi rendszerhez, újra a megyei tanácsok alakíthatják a vidéki önkormányzatok költségvetését. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke rámutatott, szerencsésnek tartja, hogy újra a helyi viszonyokat jobban ismerő megyei közgyűlés alakíthatja a helyi költségvetést.
„A tavaly megváltozott törvény születésekor Kovászna és más megyék is jelezték, hogy a törvény nemcsak a hatáskörünket csorbítja, hanem a józan észnek is ellentmond: nevetséges összegekből nem lehet településeket működtetni, fejleszteni” – mondta Tamás Sándor. Elhangzott, Kovászna megyében idén is szolidaritási alapot működtetnek, a közel nyolc millió lejt pedig úgy osztották el, hogy a minimális költségvetés egy község számára évi 200 ezer lej legyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!