
Városon stagnál, vidéken pedig növekvő tendenciát mutat a gazdasági élet Hargita megyében – derül ki a Hargita Megyéért Egyesületnek a megyei önkormányzattal partnerségben készített felméréséből, amely a megyei adóhatósághoz benyújtott éves mérlegek alapján, a 2011–2013 közti időszakban vizsgálja a megye kis- és közepes vállalkozásainak gazdasági eredményeit.
2015. január 06., 15:252015. január 06., 15:25
Mint az eredmények rámutatnak, az urbánus térségek csehül állnak a vidékkel szemben, ahol a vizsgált időszakban jelentős gazdasági fejlődést értek el a kis- és közepes vállalkozások. Megyei szinten például a vidéki székhelyű vállalkozások 13 százalékos növekedést értek el, míg a városi vállalkozások 4 százalékos teljesítménycsökkenést regiszráltak.
A városok között mégis éllovasként szerepel Szentegyháza – az említett periódusban 30 százalékos növekedést értek el az ott bejegyzett vállalkozások, összesen 99 új munkahelyet teremtve. A bevételnövekedés tekintetében 10 százalékkal Borszék állt a második helyen, továbbá Maroshévíz, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely esetében jegyeztek kisebb mértékű bővülést.
Gazdasági növekedésükből kifolyólag a munkahelyteremtés tekintetében a vidéki kis- és közepes vállalkozások járnak az élen: az említett időszakban vidéken összesen 896 munkahelyet teremtettek, ezzel szemben viszont a városi vállalkozásoknál 1998 munkahely szűnt meg. Udvarhelyszéken a munkahelyteremtés tekintetében is élen jár Szentegyháza, a megye további régióiban Tusnádfürdőn, Balánbányán és Borszéken gyarapodott az új munkahelyek száma.
A felmérés egyik olvasata lehet az is, hogy a városi székhelyű cégek jelentős része kivonult vidékre, mondta el érdeklődésünkre Kelemen Dénes, az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások elnöke.
„Sok kis cég kivonult az urbánus zónákból, hiszen kisebb településeken sokkal jobbak az adóviszonyok” – magyarázta. „Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy Udvarhelyen nagyon beszűkültek a vállalkozási lehetőségek, gyakorlatilag elsorvadt az ipari zóna, nincs kialakított ipari park. A városvezetőségnek fel kellene karolnia a kisvállalkozókat, hiszen ezek a cégek a helyi gazdasági húzóerői” – hangsúlyozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!