
Városon stagnál, vidéken pedig növekvő tendenciát mutat a gazdasági élet Hargita megyében – derül ki a Hargita Megyéért Egyesületnek a megyei önkormányzattal partnerségben készített felméréséből, amely a megyei adóhatósághoz benyújtott éves mérlegek alapján, a 2011–2013 közti időszakban vizsgálja a megye kis- és közepes vállalkozásainak gazdasági eredményeit.
2015. január 06., 15:252015. január 06., 15:25
Mint az eredmények rámutatnak, az urbánus térségek csehül állnak a vidékkel szemben, ahol a vizsgált időszakban jelentős gazdasági fejlődést értek el a kis- és közepes vállalkozások. Megyei szinten például a vidéki székhelyű vállalkozások 13 százalékos növekedést értek el, míg a városi vállalkozások 4 százalékos teljesítménycsökkenést regiszráltak.
A városok között mégis éllovasként szerepel Szentegyháza – az említett periódusban 30 százalékos növekedést értek el az ott bejegyzett vállalkozások, összesen 99 új munkahelyet teremtve. A bevételnövekedés tekintetében 10 százalékkal Borszék állt a második helyen, továbbá Maroshévíz, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely esetében jegyeztek kisebb mértékű bővülést.
Gazdasági növekedésükből kifolyólag a munkahelyteremtés tekintetében a vidéki kis- és közepes vállalkozások járnak az élen: az említett időszakban vidéken összesen 896 munkahelyet teremtettek, ezzel szemben viszont a városi vállalkozásoknál 1998 munkahely szűnt meg. Udvarhelyszéken a munkahelyteremtés tekintetében is élen jár Szentegyháza, a megye további régióiban Tusnádfürdőn, Balánbányán és Borszéken gyarapodott az új munkahelyek száma.
A felmérés egyik olvasata lehet az is, hogy a városi székhelyű cégek jelentős része kivonult vidékre, mondta el érdeklődésünkre Kelemen Dénes, az Udvarhelyszéki Kis- és Közepes Vállalkozások elnöke.
„Sok kis cég kivonult az urbánus zónákból, hiszen kisebb településeken sokkal jobbak az adóviszonyok” – magyarázta. „Nem téveszthetjük szem elől azt sem, hogy Udvarhelyen nagyon beszűkültek a vállalkozási lehetőségek, gyakorlatilag elsorvadt az ipari zóna, nincs kialakított ipari park. A városvezetőségnek fel kellene karolnia a kisvállalkozókat, hiszen ezek a cégek a helyi gazdasági húzóerői” – hangsúlyozta.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!