Ez azonban nem feltétlenül jó hír: elemzők szerint könnyen azzal a következménnyel járhat, hogy tovább nő az infláció. „Nem jósolható meg pontosan, milyen hatással van az átlagbér növekedése az inflációra, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a posztkommunista országok közül egyedül Romániában növekedtek 20 százalékkal az év első hónapjaiban. A közép-európai térségben – Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában – a bérnövekedés már mintegy nyolc éve csupán egy számjegyű, ami az infláció mértékében is tükröződik. Ebből a szempontból a balti államokhoz hasonlítunk, ahol az infláció emlékezetesen magasra nőtt, miután a gazdasági boom véget ért. Vagy itt van Ukrajna példája, ahol a tavalyi 40 százalékos átlagbér-növekedéshez 30 százalékos infláció társult. Nem azt mondom, hogy nálunk is ekkora lesz a pénzromlás mértéke, de nyilvánvaló, hogy 25 százalékos átlagbér-növekedés mellett nem számíthatunk arra, hogy az infláció 5 százalékon marad” – idézte a Bloombiz gazdasági hírportál Valentin Lazeát, a jegybank elemzőjét.
Közel 300 lejes átlagbérnövekedés
A pesszimista véleményt látszik alátámasztani, hogy 2008 első felében az infláció átlag 0,6 százalékos volt, ami kétszerese a 2007 ugyanazon időszakában mértnek, miközben a bérek szintje majdnem negyedével – 24,98 százalék – nőtt, ami a szakértők szerint hozzájárult az infláció növekedéséhez.
Az év első öt hónapjában a romániai munkavállalók átlag 1651,6 lejt kerestek, ez az előző évben 1321,6 lej volt. Az Európai Unió statisztikái szerint a romániaiak azon uniós polgárok közé tartoznak, akiknek idén eddig szinte minden hónapban növekedett a fizetésük. Az euróban számított bérek növekedése egyébként annak is betudható, hogy a román nemzeti fizetőeszköz az év elejéhez képest erősödött a közös európai valutával szemben, a januárban jegyzett 3,70 lejes eurónkénti árfolyamról 3,65-re.
Önmérsékletre intenek az elemzők
Daniel Daianu liberális európai parlamenti képviselő – aki „civilben” gazdasági szakember, a 90-es évek végén a pénzügyminiszteri tisztséget is betöltötte – ugyanakkor úgy véli: bár az inflációt a bérek növekedése is gerjesztette, az elsődleges ok a külső tényezőkben keresendő. „Két tényezőt kell figyelembe vennünk az infláció növekedése szempontjából: a bruttó átlagbér változásait és a külső tényezőket. A 2008-as magas infláció, még ha az év vége felé csökken is, véleményem szerint jórészt a külső behatásoknak tudható be. Kétségkívül bejátszottak a magas bérek is, de ezek hatása inkább a deficit növekedésében érhető tetten” – vélte a szakember.
Liviu Voinea, az Alkalmazott Gazdasági Csoport igazgatója ugyanakkor úgy véli, az infláció okai jórészt a főképp az importra támaszkodó román gazdaság jelenlegi szerkezetében keresendők. A szakember szerint a hazai társadalomnak a saját bőrén kell megtapasztalnia a magas infláció hátrányait, hogy rájöjjön: cselekedni kell a pénzromlás alacsonyan tartása érdekében. Ezért a szakszervezeteknek is mérsékelniük kell bérköveteléseiket, és a munkáltatóknak is önmérsékletet kell tanúsítaniuk, akárcsak a politikusoknak, akik – jórészt választási években – fedezet nélküli bér- és nyugdíjemelést ígérnek. „A szakszervezetek egész Európában nyomást gyakorolnak a kormányokra. Azokban az országokban, ahol hosszú távú kollektív megállapodásokat kötöttek, a nyomás mértéke kisebb, mivel sikerül kikerülniük az ár-bér spirálból. Nálunk, ahol a kollektív alkuk egy évre vagy még rövidebb időre szólnak, nem elegendő, hogy a szakszervezetek megértőek legyenek, de a cégeknek is önmérsékletet kell tanúsítaniuk, és nem kell állandóan emelniük az árakat és a tarifákat a profithajhászás érdekében” – mutatott rá Daniel Daianu.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?