Veszélyben az ipari parkok az oszlopadó miatt

Mint ismeretes, a Ponta-kabinet decemberben döntött úgy, hogy valamennyi építményre kiszélesíti az adófizetési kötelezettséget. Az illeték az építmény értékének 1,5 százaléka lenne éves szinten.

Olyan építményekről van szó egyebek mellett, mint a villanyárammal történő ellátáshoz szükséges valamennyi létesítmény, a trafóházakat és az oszlopokat is beleértve, de ott találjuk a gátakat, a különböző platformokat, a fúrótornyokat, az áru mozgatásához szükséges rámpákat, a kéményeket és hűtőtornyokat, s adót kell fizetni ezentúl a jogi személyek tulajdonában levő medencék, halastavak után is. Nem képez kivételt ugyanakkor ezentúl a vasúti, illetve a közúti infrastruktúra sem.

A kormány keddi döntése értelmében a vállalkozóknak az első összegeket május 25-éig kell befizetniük az államkasszába, a második és egyben utolsó részlet kifizetését szeptember 25-éig kell megejteniük.

Várakozás és bírálat

A vállalkozók már több ízben is felrótták a Ponta-kabinetnek: ahhoz képest, hogy januártól érvényes az adók körének kiszélesítése, azóta sem fogadták el az alkalmazási módszertant, az üzleti szférát egészen tegnap délutánig bizonytalanságban tartották.

A legnagyobb elégedetlenséget viszont maga a tény jelentette, hogy valamennyi építmény után adót kell fizetni, ami a termékek és szolgáltatások árának növekedéséhez vezet, és ami még ennél is súlyosabb, fontos beruházók hagyhatják el az országot, az új befektetőket pedig elriaszthatja.

Erre hívta fel a figyelmet még januárban Duane Butcher, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti gazdasági attaséja is, aki jelezte a romániai hatóságoknak, hogy a külföldi befektetők kétszer is meggondolják majd, hogy befektessenek-e az országba, amíg nem kiszámítható az adórendszer, a kormánynak pedig fontosabbak az adóbevételek, mint az üzleti szféra.

Bezár a váradi létesítmény?

Akár már szerdára vagy csütörtökre azonnali tanácsülést hívhat össze a helyi ipari park bezárását kezdeményezve a kormány döntése nyomán Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere, aki hétfői sajtótájékoztatóján szállt síkra az oszlopadó ellen. Az elöljáró egy nappal az alkalmazási módszertan tervezett elfogadása előtt arra szólította fel a Ponta-kabinetet, tegyenek kivételt az ipari parkokkal, ellenkező esetben azokra hamarosan lakat kerül.

A váradi városvezetés rámutatott, hogy a város ipari parkjában megtelepülő cégek a szerződéskötés pillanatában nem számoltak ezzel az 1,5 százalékos adóval, a dokumentumban, amit ők aláírtak, az állt, hogy három évig mentesülnek az ingatlanadó befizetése alól. A liberális városvezetést ugyanakkor az is felháborítja, hogy miközben ők építették ki a befektetőcsalogató infrastruktúrát, az új adó révén az állam lesz annak haszonélvezője, s „ki tudja, hová fogják szétszórni az országban\".

„Megkötik a kezünket és a lábunkat, és elveszik a pénzünket\" – foglalta össze Bolojan, aki amellett, hogy az ipari park mielőbbi felszámolását helyezte kilátásba, azt mondta, hogy ezekre az ingatlanokra is ki fogják vetni a Váradon alkalmazott 1 százalékos ingatlanadót.

„Két óriási gondunk van ezzel az adóval. Egyrészt az állam megszegi saját vállalását, hiszen az előző adótörvénykönyv az állami segélyek között garantálta, hogy az ipari parkokban beruházó cégeknek nem kell ingatlanadót fizetniük az általuk emelt építményekért. Most fennáll a veszély, hogy ezek a vállalkozók be fognak bennünket perelni\" – hangsúlyozta az elöljáró.

Hozzátette: az intézkedés ugyanakkor tőkét von el a helyi költségvetésből, hiszen ahelyett, hogy a hároméves adómentességi határidő után a városkasszába évi 430 ezer euró folyna be, az állam 643 ezer eurót kap az új adó révén.

15 millió euró már elúszott

A városvezetés egyébként hétfőn tárgyalt a témában az Eurobusiness 1 ipari parkban megtelepedett cégek képviselőivel. Bolojan elmondása szerint valamennyien az alkalmazási módszertanra vártak ahhoz képest, hogy alig néhány napjuk van még a fizetésre. Ugyanakkor biztosították Várad elöljáróit, támogatják őket abban, hogy az ipari parkok különleges státust kaphassanak. Azonban Bolojan elmondása szerint az egyik cég 15 millió euróval tervezte bővíteni váradi beruházását, ám az új adó miatt inkább Lengyelországban fejleszt, ott ugyanis kedvezőbb ajánlatot kapott.

Mircea Mălan alpolgármester meg is kongatta a vészharangot, szerinte ugyanis olyan körülmények között, hogy új adókat vet ki, és eltörli a létező adókedvezményeket, Románia elveszíti versenyképességét a térség más országaival szemben.

Éppen ezért szerinte minden eszközzel harcolni kell az intézkedés ellen. A tervezet újragondolására próbál kísérletet tenni a Bihar megyei munkáltatók szövetsége is. Ioan Lucian, az egyesület vezetője elmondta, a következő időszakban tárgyalnak az ipari parkban jelen levő vállalkozókkal, hogy közösen dolgozzák ki a cselekvési tervet. A munkáltatók képviselője is veszélyesnek ítéli meg ugyanis az „oszlopadót\".

Máshol is aggódnak

A vidrátszegi ipari park vezetősége, illetve az itt megtelepedett cégek is abban reménykedtek tegnapig délben, hogy a kormány az utolsó pillanatban meggondolja magát, és törli a létesítményt az oszlopadó-köteles vállalkozások lajstromából.

Nagy István, a Marosvásárhely melletti létesítményt kezelő cég igazgatója szerint a tervezett intézkedés egyáltalán nem tisztességes a tíz-tizenöt éve „mézesmadzaggal odacsalogatott\" beruházókkal szemben. „Nem véletlen, hogy a piteşti-i autógyár bejelentette, húsz százalékkal csökkenti a termelést, mivel Marokkóban sokkal jobb feltételek mellett gyárthatja a Daciát\" – állítja Nagy István.

„Amennyiben többletköltségei lesznek a cégeknek, akkor nyilván a Kolozs megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Tetarom ipari parkokat is hátrányosan érinti az oszlopadó bevezetése\" – vallja hasonlóképpen Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki szerint ugyanakkor a törvény alkalmazási módszertanának részletes ismerete nélkül korai megítélni, hogy milyen konkrét hatást fejt ki.