Borús kilátások? A nemzeti bank védelmébe vette a kereskedelmi pénzintézeteket, mondván, a bírság korlátozhatja a hitelezési tevékenységet
Fotó: BNR
A Versenytanács által tíz bankra a bankközi hitelkamatláb (ROBOR) állítólagos manipulálása miatt kiszabott, 3,7 milliárd lej összegű, azaz a bevételek 5–7 százalékát kitevő bírság gazdasági és pénzügyi szempontból kritikus helyzethez vezet – áll a Román Nemzeti Bank által közzétett jelentésben.
2026. július 23., 18:022026. július 23., 18:02
A dokumentumot, amelyben a jegybank védelmébe veszi a megbírságolt pénzintézeteket, a Profit.ro gazdasági portál ismertette. A jelentésben a nemzeti bank rámutat, hogy
a gazdaságot és a közszférát, és befolyásolhatja a hitelminősítő intézetek véleményét is.
Ahogy az várható volt, a bankok nem nyugszanak bele a Versenytanács döntésébe, amellyel összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) bírságot szabott ki tíz pénzintézetre a versenyszabályok megsértése miatt.
Mint arról beszámoltunk, a Versenytanács a múlt hónapban jelentette be, hogy 10 bankot összesen 3,73 milliárd lej (710 millió euró) összegű bírsággal sújtott a versenyjogi szabályok, illetve a versenyjogi törvény és az Európai Unió működéséről szóló szerződés megsértése miatt, amiért a bankok a ROBOR-kamatláb megállapítására irányuló eljárás keretében összehangolták eljárásaikat.
A Versenytanács a bankokat bruttó bevételeik 5–7 százalékának megfelelő bírságot rótt ki, mert közös módszertanokat dolgoztak ki, kommunikáltak egymással, és a ROBOR-érték rögzítési időszakban történő közzétételével úgy jártak el, hogy hatást gyakorolhattak egymásra, anélkül azonban, hogy kartellről lett volna szó.
Az e hónapban elkészített hivatalos dokumentumban a Román Nemzeti Bank, illetve Mugur Isărescu jegybankelnök kabinetje kritikusnak minősíti a helyzetet, mivel a javasolt bírság mértéke jelentős közvetlen kárt okoz a bankoknak, és befolyásolhatja a bankrendszer képességét a lakosság, a gazdaság és a közszféra finanszírozására, valamint hatással lehet a hitelminősítő intézetek véleményére is.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
A BNR elsősorban arra mutat rá, hogy a versenyhatóság által szankcionált mechanizmus által a ROBOR-indexre gyakorolt esetleges hatás becslése egy helyesnek tekintett referenciaérték megállapítását tenné szükségessé, vagyis egy olyan szintet, amelyet az index a feltételezett mesterséges emelés hiányában elért volna.
„Ennek következtében a fogyasztóknak e feltételezett emelkedés következtében keletkezett egyéni kárát sem lehet számszerűsíteni, mivel ez közvetlenül függene az alkalmazott index és a helyesnek tekintett szint közötti különbségtől. Ezért ebben a feltételezésben az egyetlen becsülhető kár az, amely a pénzügyi stabilitásnak a versenyhatóság által tervezett intézkedések alkalmazása révén okozott kár” – állítja a központi bank.
A BNR hangsúlyozza, hogy
mivel a javasolt bírság mértéke jelentős közvetlen kárt okoz az érintett hitelintézeteknek, és negatív hatással lehet a pénzügyi stabilitásra, a banki közvetítésre és a gazdaság egészére.
A BNR rámutat, hogy a következő hatáskategóriák vehetők figyelembe:
„Csak ezen a csatornán keresztül a bankszektor gazdasági jövedelmezősége 2026-ban tovább csökken majd, miközben az már 2010 óta alacsonyabb szinten van, mint a gazdaság bármely más releváns szektoráé. Egy ilyen csökkenés hatással lenne a bankok azon képességére, hogy belső tőkét termeljenek, megfelelő tartalékokat tartsanak fenn, és továbbra is támogassák a reálgazdaság finanszírozását.”
„A bírság rendkívüli mértéke hatással lehet a bankok azon képességére is, hogy fenntartsák a lakosság, a vállalatok és a közszféra hitelezését.
Ebben az összefüggésben a bírság az egész bankszektorra (az érintett intézményeken túlmutatóan) kihatna, mivel rontaná a befektetők, a külföldi hitelezők és a hitelminősítő intézetek véleményét a romániai bankpiaccal kapcsolatos kockázatról.”
„A bírság közvetlen és közvetett hatásai a gazdasági tevékenység visszaeséséhez vezethetnek, egy olyan helyzetben, amikor az már így is a prognosztizált szint alatt van.
Emellett közép- és hosszú távon a bankszektor jövedelmezőségének csökkenése negatívan befolyásolhatja a társasági adóból, a banki tevékenységhez kapcsolódó hozzájárulásokból és a hitelintézetek által fizetett egyéb adókból származó költségvetési bevételeket. Ugyanakkor a román bankszektor külső megítélésének romlása súlyos következményekkel járhat a román állam és a gazdaság finanszírozási költségeire, valamint a befektetési környezet vonzerejére.”
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
A dokumentum keltezéséig (2026. július 2.) előterjesztett hivatalos érvek alapján a BNR egyenesen kijelenti, hogy nem érti a Versenytanács döntésének alapját.
„Ennek fényében annál is inkább hangsúlyozzuk, hogy az eddig előterjesztett érvek alapján nem értjük a versenyhatóság döntésének alapját, ezért következtetéseit óvatosan kell értelmezni” – fogalmazott a BNR.
Mint arról beszámoltunk,
A kár becsült értéke a parlament elé terjesztett törvénytervezetben szerepel, amelynek célja az, hogy a ROBOR-ügyben megkárosított hitelesek könnyebben, akár csoportos perek révén juthassanak majd a pénzükhöz.
A bankok ugyanakkor cáfolják, hogy trükköztek volna, és perelni készülnek, vagyis az ügyfelek egyelőre nem számíthatnak a pénzükre.
A téma kapcsán Nagy Bálint Zsolt, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója a Krónikának arról beszélt:
ráadásul egyelőre nincsenek „nagyon objektív, kőkemény bizonyítékok” a visszaélésre.
A jelenlegi becslések szerint 6,32 milliárd lej kárt okozhatott az ügyfeleknek, hogy a romániai bankok a Versenytanács szerint trükköztek a ROBOR referencia-kamatláb meghatározásakor.
„Ez, ami most van, még harmatgyenge, valószínűleg nem állná meg a helyét, és a Versenytanács elveszítené a bankok által indított pert. Ám ha tényleg előkerülnek komoly bizonyítékok, akkor simán lehet, hogy ez (a trükközés – szerk. megj.) megtörtént, és akkor a bankok ki fogják fizetni ezeket a büntetéseket” – fogalmazott Nagy Bálint Zsolt.
Korai volt a hitelesek öröme? A sokak zsebébe vágó témáról, az összefüggésekről, lehetséges végkifejletekről Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amíg Nyugat-Európában a csecsemő első életévében szükséges felszerelés nagyjából egy hónapnyi fizetésből kijön, addig a régiónkban ez a teher aránytalanul nagyobbra nő, még akkor is, ha euróban számolva az összeg kisebbnek látszik.
A Román Rendőrség Bűnügyi Kutató és Megelőzési Intézete tanulmányt készített az online részvény- és kriptovaluta-befektetési csalások áldozatairól az idei év első felében beérkezett feljelentések alapján.
Szombaton ismét emelte a gázolaj árát több romániai üzemanyag-forgalmazó. A legdrágább kutaknál már csak hét bani választja el a dízel literenkénti árát a 11 lejes határtól.
Legkésőbb november 1-jétől egységes uniós kezelési díjat kell fizetni az EU-n kívülről interneten rendelt termékek után.
Románia versenyt fut az idővel, hogy államadósság-besorolása ne kerüljön a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriába, az elhúzódó politikai válság ugyanis veszélyezteti a költségvetési politika hitelességét.
Az euró az elmúlt négy és fél hónap legmagasabb értékét érte el a lejjel szemben, miután Nicușor Dan államfő a parlamenti többség szempontjából bizonytalan támogatottsággal rendelkező Siegfried Mureșant kérte fel kormányalakításra.
Az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) pénzhiány miatt nem tudja kiadni a munkálatok megkezdésére vonatkozó utasításokat a SAFE-program keretében finanszírozott autópálya- és gyorsforgalmi út-szerződések esetében.
Az Európai Bizottság (EB) jóváhagyta az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) juh- és kecskeexport újraindítását célzó intézkedési tervét – jelentette be pénteken a hatóság.
Teljes hosszában átfúrták a Dél-Erdélyen áthaladó A1-es autópályának a Temes megyei Marzsina ésa Hunyad megyei Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik.
Miközben továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációjával „büszkélkedhet”, egy 93 országot górcső alá vevő elemzés szerint világviszonylatban is az előkelőnek cseppet sem mondható 24. helyet foglalja el a román inflációs ráta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!